Nagyon kevés gyümölcsöt esznek a magyarok

A napi gyümölcsfogyasztásunk 128 g/fő éves átlagban.
Kapcsolódó cikkek

Nem szolgáltak jó hírekkel a European Health Interview Survey (EHIS) legújabb adatai, melyeket a napokban hozott nyilvánosságra az EUROSTAT, írta a Fruitveb.

Kapcsolódó
Kevés zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak a magyarok
Nálunk a leggyakrabban fogyasztott zöldségféle a burgonya.

A 27 uniós tagállamra kiterjedő önbevallásos kérdőíves felmérés az EU lakosságának általános egészségügyi állapotát és egészségtudatossággal kapcsolatos szokásait vizsgálta a 2019-es évre vonatkozóan, és többek között országos bontásban foglalkozott azzal, hogy naponta hányszor fogyasztanak zöldséget, illetve gyümölcsöt az uniós polgárok.

A kérdőív eredményei a lakosság arányában három kategóriába sorolva mutatják be az adott ország lakosainak jellemző zöldség-gyümölcs fogyasztását, ebből az első csoportba azok a válaszadók tartoztak, akik nem fogyasztanak minden nap zöldséget vagy gyümölcsöt.

Sajnos ebben a kategóriában az EU átlaga alatt teljesítünk: míg az uniós országok átlagában a lakosság körülbelül egyharmadánál (32,9%) marad el a mindennapos zöldség-gyümölcs fogyasztás, Magyarországon ez 36,3%, tehát az egészségtudatos táplálkozás területén bőven lenne teendő.

Igencsak nagy a lemaradásunk a belgákkal, írekkel, spanyolokkal és olaszokkal szemben, de szerencsére annyira rosszul sem állunk, mint a románok, ahol a lakosság csaknem háromnegyede nem jut naponta zöldséghez vagy gyümölcshöz. Érdekesség, és talán kevéssé várt eredmény, hogy ugyanez igaz a csehek 50%-ára és a hollandok több mint 40%-ára is.

Kapcsolódó
Így vásárolnak zöldséget a magyarok
A falun élők 22 százaléka fogyaszt minden nap zöldséget.

A KSH adatai szerint egyébként a hazai fejenkénti éves gyümölcsfogyasztás az utóbbi 5 évben nagyjából a 45-54 kilogrammos sávban mozgott, és enyhén emelkedő tendenciát mutatott. A 2020-es koronavírus-válság jelentős visszaesést okozott, és fontos megjegyezni, hogy a fogyasztás alakulása nagyon erősen függ az áraktól.

Gyümölcsfogyasztásunk sajnos messze elmarad a 77,3 kg/fő/év körüli uniós átlagtól.

Legnagyobb mennyiségben fogyasztott gyümölcsfajunk az alma (9,8 kg/év/fő), melyet a citrusfélék és a banán követnek (8,2 ill. 8,0 kg/fő/év), de fontos még a görögdinnye (6,3 kg/fő/év) és a csemegeszőlő valamint a hatalmas ingadozásokat mutató őszibarack (egyaránt 2,5 kg/fő/év) fogyasztása is. Mindez azt jelenti, hogy napi gyümölcsfogyasztásunk 128 g/fő alatt marad.

Kapcsolódó
Drasztikusan kevés zöldséget fogyasztunk
A hüvelyesek, a kukorica, a gomba és a brokkoli is háttérbe szorul mindennapi táplálkozásunkban.

Zöldségfogyasztásunk az utóbbi 5 évben a 2019-es visszaesés kivételével szintén enyhén emelkedő tendenciát mutatott.

Az uniós módszertan szerint – a burgonyát is ide számítva – 2020-ra már meghaladta a 87 kg/fő/év mennyiséget, és burgonya nélkül először lépte át a 60 kg-ot (KSH).

Legnagyobb mennyiségben fogyasztott zöldségféléink közé tartozott 2020-ban a vöröshagyma (9,1 kg/fő/év), a sárgarépa (7,6 kg/fő/év) és a paradicsom (7,1 kg/fő/év), valamint a paprika és a káposztafélék (5,5-5,5 kg/fő/év).

Ebben az 5 éves időszakban Magyarországon a legjelentősebb bővülés a tartósított zöldségeknél, zöldségkészítményeknél mutatkozott. A napi fogyasztás ezek alapján 165 g/fő, amihez a gyümölcsöt is hozzászámítva összesen 293 g/fő napi zöldség-gyümölcs fogyasztás jön ki, ez pedig jócskán elmarad az ENSZ által kívánatosnak tartott 400 g/fő/nap célértéktől.

Kapcsolódó
Legkevésbé a hasukkal elégedettek a magyarok
A hölgyek általánosan kicsit elégedetlenebbek a testükkel, mint a férfiak.