Azt már talán sokan tudják, hogy a tojásokon kötelező kóddal jelölni, hogy milyen tartásból származik a tojás. A csomagolóanyagot elborító fotók, grafikák, az egészségtől kicsattanó, szabadon
futkározó tyúkok, Hollandiát idéző farmok, virágzó rétek látványa viszont remekül alkalmas arra, hogy félrevezesse a gyanútlan vásárlót, aki így el sem jut a kódok bogarászásáig.
A Tudatos Vásárlók Egyesülete decemberben kérdőíves felmérést indított, melyben arra keresték a választ, hogy tojásvásárlásnál mennyire hat a vásárlói döntésre a doboz kinézete. Az eredmények magukért beszélnek: ember legyen a talpán, aki a megnyerő első benyomás mögött meglátja a valóságot.
Összegyűjtöttek néhány jótanácsot, amelyek szem előtt tartásával tudatosabb vásárlási szokások alakíthatók ki.
A válogatásban szerepeltek ketreces, alternatív, szabad és ökológiai tartásból származó tojások, a termékekről csak fotót közöltek, háttérinformációkat és árat nem. Arra várták a választ, mi a benyomása a kitöltőnek a kép alapján a termékről, a doboz alapján szimpatikus-e, és hogy milyen tartásból származhat az adott tojás.
A kérdőívet 194-en töltötték ki, legtöbben városi lakók, akik hetente vásárolnak tojást. Az a vizsgálatból bebizonyosodott, hogy termékek hemzsegnek a csábító divatszavaktól, mint prémium,
különleges, egészséges, tápanyagdús, vital, nívó és így tovább. Ám kevés mögött áll ellenőrizhető, sztenderdeken alapuló és garanciát biztosító tanúsítvány. A Magyar Élelmiszerkönyv egyre több esetben fogalmazza meg egy adott termékcsoportra vonatkozó, pontos elvárásait, azonban míg nincs irányadó kritérium, addig vásárlóként magunkra maradunk a bölcs mérlegeléssel, ha elénk kerül egy-egy hangzatos kifejezés.
A válaszolók többsége tisztában van a tartási körülmények közötti általános eltérésekkel, ám – ahogy az várható volt – sokan fejezték ki aggodalmukat azok tényleges bolti beazonosításával kapcsolatban. Az olyan megnevezések a dobozon, mint az „extra sárga”, „farm”, „állatbarát tartás” vagy a sárga és zöld szín használata könnyen arra a gyors következtetésre juttatják a gyanútlan vásárlót, hogy az állatok számára legjobb körülmények közül származik a tojás.
Pedig jobban megvizsgálva a leírást nagy a szórás a ketrecestől az ökológiai tartásig, és még a tudatosabb vásárlók is mellélőnek egy-egy félrevezető elnevezés kapcsán. Ilyen volt például ebben a felmérésben egy-egy túlnyomórészt zöld színű csomagolás vagy a „vital” szó használata, ami ökológiai tartást sugallt, pedig „csak” alternatív tartásból származott a tojás. Az extra kifejezés, a sötétsárga szín és a szabadon kapirgáló tyúkok képe a dobozon még egy ketreces tartású tojást is könnyen alternatív tartásúvá avanzsálhat, ahogy ez a tesztelt termékek egyikével történt.
A felmérés részletei eredményei, a kérdőív, beleértve a fotókat is az egyesület weboldalán megtalálhatók. A fentiek tükrében érdemes jól tájékozódni a különböző állattartási formákról és eldönteni előre, hogy nekünk mi fér még bele a világnézetünkbe.
1. A piac nem garancia! Sajnos ahogy a zöldségek és gyümölcsök tekintetében is igaz, egy piac területe még nem garancia a háztáji, kistermelői forrásra. Érdemes megkérdezni az eladót vásárlás
előtt, hogy milyen tartásból származik a tojás, valamint mikori tojásrakásból származik. Ne feledjük, hogy legtöbb esetben se a termelőknek, se a nagybaniról érkező kereskedőnek nincs saját
tojásdoboza, tehát az ott kapott, újrahasznosított tárolókon szereplő információk nem (feltétlenül) fedik a valóságot.
2. Ne a dobozon látható kép alapján döntsünk! Vásárlásnál ne a kép színét nézzük, inkább a minősítéseket ellenőrizzük! A pénzünk szavazat – támogassunk vele etikus vállalkozásokat!
3. Ahány kistermelő, annyi szokás. Ha mindenképp helyi kistermelőtől szereznénk be a tojásokat, ajánlások útján jussunk el a gazdáig. Többen beszámoltak már csalódásról, mely akkor érte őket,
amikor kitudódtak a tartási körülmények részletei. Attól még, hogy nem ipari léptékű egy állattartás, lehet rossz.
4. Ismerjük a méretet! A szabványméretekhez kötelező súly is társul, melyet könnyedén ellenőrizhetünk a zöldséges részlegen. Mivel pár gramm különbség már méreteltérésnek számíthat,
mely jelentős árkülönbséghez is vezethet, praktikus, ha méret alapján felismerjük az S-L közötti különbségeket.
