Életmód

Aki útjukba akadt, azt megborotválták a Mátra ékszerdobozában

mti/komka péter
mti/komka péter
Évszázados hagyománya van ennek a szokásnak a településen.

A koronavírus-járvány miatti egy évnyi kihagyás után szombaton újra benépesült Parádsasvár a borotválós farsangon a jelmezeket öltött farsangolókkal, írta a Heol.

Kapcsolódó
Eddig tart a farsang, ekkor kezdődik a nagyböjt
Húsvét idén április közepén lesz.

Az önkormányzat által szervezett  hagyományos rendezvényen minden faluba látogató  jól érezte magát, reggel kilenckor már forró teával, fánkkal  várták az érkezőket a község táblájánál a maskarások.

A szokásos vidám menet a művelődési ház elől  indult, majd a piactéren jelmezversenyt rendeztek,  táncházban mulathattak, fánkot majszolhattak kicsik és nagyok.

mti/komka péter

A Mátra ékszerdobozaként ismert kis faluban több mint százéves hagyománya van ennek a farsangi népszokásnak.

1917-ben érkezett Kinczel Ciprián a családjával vasforma készítőnek Parádsasvárra az akkor még Magyarországhoz tartozó Szlovákiából, pontosan a Garam vidékről. Ezt követően honosodott meg az asszonyfarsang hagyománya, melynek legfőbb mozzanatát borotválásnak, a mulatságot pedig pampuska bálnak nevezték.

mti/komka péter

A vidám szokás főszereplője a borbély, aki fából készített borotvával borotválást imitált, előtte pedig állandó kísérője liszttel teli tálkába mártott pamaccsal kente meg a férfiak arcát. A borotválásért fizetni kellett, ki-ki belátása szerint lisztet, tojást, cukrot, sót adott, s ebből aztán több száz pampuska, azaz a farsangi fánk készült el az esti mulatságra.

Maga a borotválás a megtisztulást, megújulást, a természet megújulását szimbolizálja, a zajos felvonulás pedig a tél elűzését szolgálja.

Kapcsolódó
Megrendezik a mohácsi busójárást, kétezer maskarás űzi el a telet
Az eseményre látogatóknak a maszk viselését javasolja a város és lehetőséghez mérten a távolságtartást.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik