Getty Images
Életmód

Fegyver nélkül állt szemben a szabályszegőkkel, de tartottak az első magyar rangertől

1872. március elsején alapították meg a világ első nemzeti parkját, az amerikai Yellowstone-t, és ugyanezen a napon született meg a Somogy megyei Kilitiben Gulyás József is. A két esemény évekkel később szorosan összefonódott, írja a sonline.hu.

Az amerikai nemzeti parkot 1916-tól természetvédelmi őrök, rangerek őrizték a vadorzóktól, és 1922-ben Gulyás Józsefet nevezték ki az első magyar természetvédelmi őrnek. Vass Krisztián, az első magyar ranger ükonokája szerint Amerikában a rangereknek nagy a kultuszuk, díjakat neveznek el róluk, rajzfilmek hősei. Szeretné, ha ükapja nálunk is hasonló ismertséget kapna, ezért Kis-balatoni krónika címmel könyvében könyvet írt róla.

Az ükapámat száz esztendeje a Madártani Intézet vezetése bízta meg a kis-balatoni kócsagok védelmével, de erről legfeljebb az egyetemi könyvekben emlékeznek meg, az életéről, ezzel együtt a hazai természeti kincsek mentésének kezdeteiről még senki nem írt

– fogalmazott a kötet bemutatóján, Vörsön, a szerző szülőfalujában.

Mint mondta, tavaly volt száz esztendeje, hogy a holland ornitológusok pénzt gyűjtöttek a riasztóan megfogyatkozott kis-balatoni kócsagállomány megmentésére, így tudta alkalmazni ükapámat a Madártani Intézet vezetése. Aztán felbuzdultak a magyarok is, itt is megindult a gyűjtés, az első adakozó Horthy Miklós kormányzó volt ezer pengővel.

A kócsagot valóban elsősorban a hosszú dísztolláért vadászták, de virtusnak számított a fészkek kifosztása, a kócsagtojás megszerzése is, mivel a rendkívül óvatos madár magasra, eldugott helyekre fészkelt. A kócsag nálunk költ, Olaszországban, Görögországban telel, és a vadászok itt is ritkították az állományát. Serák Károly, a budapesti állatkert egykori igazgatója pedig csereanyagként kezelte, vagyis Magyarországról látta el kócsagokkal fél Európa állatkertjeit

– mondta kérdésre válaszolva Vass Krisztián.

MTI Fotó: Varga György

Rámutatott, mindezek következtében a XIX. század végére a hazai kócsagállomány vészesen megfogyatkozott. Ha Schenk Jakab, a magyar ornitológia egyik legnagyobb alakja nem hívja fel erre a szakma, és ezzel a holland kollégái figyelmét is, nincs magyar kócsagőr, nincs a Kis-Balaton madárvilágára eső nemzetközi figyelem, és a politikusok is csak puskával, nem pedig törvényekkel szabályozták volna a hazai természetet.

Gulyás József, a vízhez és a mocsárhoz is nagyon értett, ismerte a Kis-Balaton minden zegzugát. Fegyver nélkül állt szemben a szabályszegőkkel, de tartottak tőle, mondja az ükunokája. Amikor elfogyott a holland és magyar társadalomtól befolyt pénz, a Földművelődési Minisztérium vette állományba, és 1947-es nyugdíjba vonulásáig természetvédelmi őrként foglalkoztatta. Később a magyar természetvédelem szimbóluma is a repülő fehér kócsag lett.

A sonline.hu emlékeztet, Vass Krisztián, az Agrárminisztérium természetvédelmi főtanácsadója végül is a magyar természetvédelmi gondolkodás fejlődését írta meg, összegyűjtve korabeli dokumentumokat, sajtóanyagokat, visszaemlékezéseket. Gulyás József ükunokája izgalmas, tanulságos történetet tett az olvasói elé bizonyítva, hogy aki gyermekkorában összenőtt a természettel, az felnőttként is fontosnak tartja annak ügyét. A kötetet névmutató és bibliográfia is gazdagítja.

Kapcsolódó
Előkerült az eltűntnek hitt hortobágyi gólya
14 éven át itthon telelt, most viszont nem lehet tudni, hol töltötte a telet a madár.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Sokszínű vidék Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.