A középkorban szokás volt, hogy tavasszal a jelesebb ünnepnapokon a földeken, a vetések között ereklyékkel, templomi zászlókkal, énekszóval körmeneteket rendeztek; lóháton vagy gyalog megkerülték a határt, miközben különböző szertartásokat végeztek, hogy a vetés minél bővebb termést hozzon, kártevőktől, gonosz ártalmaktól védve legyen.
A húsvéti határkerülés vagy határjárás Magyarország egész területén is elterjedt szokásnak számított. A XIX. század végén az ország különböző vidékein még mind a katolikusok, mind a protestánsok gyakorolták ezt, a huszadik századunk első évtizedeiben elsősorban már csak Erdélyben.
1949-ben aztán egész Romániában betiltották e szertartást, mely az 1989-es decemberi fordulat után új életre kelt. 1990-től Erdély-szerte újra megszervezték – és azóta is szervezik – a határkerülést számos településen.
Idén az MTI munkatársai az erdélyi Csíkrákoson és Leményben készítettek fotókat a határkerülésről.
Csíkrákos
![Több erdélyi településen megkerülték a határt húsvétkor 1](https://s.24.hu/app/uploads/sites/11/2022/04/dkiga20220417011.jpg)
![Több erdélyi településen megkerülték a határt húsvétkor 2](https://s.24.hu/app/uploads/sites/11/2022/04/dkiga20220417015.jpg)
![Több erdélyi településen megkerülték a határt húsvétkor 3](https://s.24.hu/app/uploads/sites/11/2022/04/dkiga20220417005.jpg)
![Több erdélyi településen megkerülték a határt húsvétkor 4](https://s.24.hu/app/uploads/sites/11/2022/04/dkiga20220417014.jpg)
Lemhény
![Több erdélyi településen megkerülték a határt húsvétkor 5](https://s.24.hu/app/uploads/sites/11/2022/04/d_mti20220417014.jpg)
![Több erdélyi településen megkerülték a határt húsvétkor 6](https://s.24.hu/app/uploads/sites/11/2022/04/d_mti20220417008.jpg)
![Több erdélyi településen megkerülték a határt húsvétkor 7](https://s.24.hu/app/uploads/sites/11/2022/04/d_mti20220417006.jpg)
![Több erdélyi településen megkerülték a határt húsvétkor 8](https://s.24.hu/app/uploads/sites/11/2022/04/d_mti20220417011.jpg)