A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a közeledő Madarak és Fák Napja alkalmából is felhívja a figyelmet arra, hogy a szaporodási és vegetációs időszakban végzett fa- és bokroskivágások súlyos természetvédelmi kockázatot jelentenek. Ez, az elmúlt években sajnálatos módon általánossá váló gyakorlat nem csak szakmailag igazolhatatlan, felesleges és káros, de a természetvédelmi, állatvédelmi és az erdőtörvényt is sérti, ugyanis védett állatfajok, köztük gerincesek tömeges sérülését és kínhalálát okozza.
A napjainkra a bel- és agrárterületeken gyakorivá váló, rossz, természetkárosító, egy-egy helyszínen nagyobb területet érintő bokor- és fakivágási gyakorlat kapcsán látható, hogy a törvényi tiltás önmagában nem elegendő, a hatóságok képviselői nem lehetnek mindig, mindenhol jelen. Éppen ezért lenne rendkívül fontos, hogy a lakosság, az egyes állampolgár, szembesülve az ilyen pusztítással, értesítse a hatóságokat. Ennek menete az internetnek is köszönhetően rendkívül gyors és egyszerű:
- bizonyító fotók készítése a ma már szinte mindenkinél ott lévő okostelefonnal,
- néhány soros tájékoztató e-mail küldése a helyszín, időpont, cselekmény leírásával a megyei kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának, ennek hiányában a hivatal központi címére.
A bokros, fás élőhelyekhez kötődő énekesmadaraink költési szezonja már márciusban megindul a fészeképítéssel, a tojások kiköltése és a fiókanevelés pedig április második felétől június elejéig tart. Ezt követően számos fajnak másodköltése is van június-júliusban. Természetesen a tavasz és a kora nyár más állatcsoportok és a növények számára is fontos szaporodási, virágzási időszak.
Éppen ezért az ilyenkor végzett, különösen a nagy kiterjedésű bokor- és fakivágások védett és fokozottan védett állat- és növényfajok tömeges sérülését, elhullását okozzák. Ez pedig ellentétes a természetvédelmi, az állatvédelmi és az erdőtörvényben foglaltakkal is.
A fás szárú növényzet, a fák és bokrok kivágása sok esetben és számos okból indokolt lehet a bel- és külterületeken egyaránt. A bel- és árvízkár megelőzését szolgáló csatorna- és hullámtértisztítás, az elektromos vezetékhálózat nyomvonalán túlnövő vagy éppen az értékes gyepterületeket elfoglaló fás szárú vegetáció az emberi létesítmények funkcióját, illetve az élőhelyek fenntartását akadályozza, így önmagában ezen esetekben a fakivágások igénye nem kérdőjelezhető meg.
Nem lehet azonban szemet hunyni azokban az esetekben, amikor ez a tevékenység a nem megfelelő időzítés vagy végrehajtás miatt védett fajokat veszélyeztet! A vegetációs időszakban végzett fakivágások az ezekben a foltokban fészkelő madarak fészekaljait elpusztítják, a kísérő munkálatok, például a faanyag kihordása más fajcsoportok élőhelyeit károsíthatja.
A legfontosabb és egyben a problémára is megoldást jelentő ellenérv a vegetációs időszakban végzett fa- és bokroskivágásokkal, visszavágásokkal szemben, hogy ezek a munkák az őszi-téli hónapokra is tervezhetőek és szervezhetőek, amikor az említett természetvédelmi kockázat nem áll fenn, de a probléma már augusztus-szeptemberi ütemezés esetén is jelentősen csökkenthető.
