Ha zavar a szomszédod, költözz vidékre! Vagy mégse…?

Budapesten vagy nagyobb városban, ha valaki panaszkodni merészel a szomszédaira valamilyen fórumon, akkor egészen biztosan elhangzik az a válasz, hogy “akkor költözzél falura/tanyára!” De mi a helyzet a vidéki szomszédokkal? Megkérdeztük!
Kapcsolódó cikkek

Lehet a legszuperebb lakásunk, házunk, de ha az valamilyen szempontból (nekünk) rossz helyen van vagy zavarók a szomszédok, akkor csak szenvedni fogunk és jön a „megszoksz vagy megszöksz” mondás gyakorlatba való átültetése.

Kapcsolódó
Mindentudó a vidéki élethez: Falura költözők kézikönyve
Ön eljátszott már a gondolattal, hogy szívesen maga mögött hagyná a várost, és falura költözne?

Körkérdést tettünk fel a vidéken, falusi környezetben élők körében, hogy őket mi zavarja legjobban a szomszédaik viselkedésében, mivel keserítik meg az életüket.

Ezekkel természetesen, nem szeretnénk senkit nem elriasztani a vidéki élettől, pláne nem indulatokat szítani, inkább a békés együttélésre buzdítunk mindenkit. Ehhez jó, ha tudjuk, hogy mi az, ami másokat kicsit vagy jobban zavar és talán tudunk is annyit változtatni a szokásainkon, hogy mindenki jól érezze magát. Mert ugye, mindenkinek van egy idegesítő szomszédja, ha neked nincs, akkor te vagy az!

Jöjjenek a válaszok, ezek zavarják leginkább a szomszédokat

Nyilván, az éjjel motorozók, hajnalban füvet nyírók kellemetlenek, de a pletykás asszonyok sem semmik. Volt egy „kedves” szomszédasszonyunk, a mamának jó barátnője volt. Folyton ott lebzselt nálunk és az ott hallott random infókat jól megkavarva, elvéve belőle, kiegészítve mással adta tovább bárhol, bárkinek. Történt egyszer, hogy hazalátogattam a barátomtól, vele és a családjával éltem akkoriban egy háztartásban. Épp elkezdtem mesélni anyunak, hogy a héten elromlott a mosógép, vittem haza mosnivalót, amikor jött a szomszédasszony. Hát, ő persze pillanatok alatt összerakta: a kezemben 2 táska ruha, elromlott mosógép… ez csak egyet jelenthet (és persze, nem azt, hogy anyunál akartam kimosni a ruháimat). Pár nap múlva hallotta anyu a boltban, hogy én végleg hazamentem azon az ominózus napon, mert tönkretettem a mosógépet és elzavartak…

Pexels

Körülbelül 100-150 méter hosszú a kertje és mikor ki megy kapálni, feltekeri a rádióját csutkára a háza teraszán, hogy hallja a kert végében is. Na, hogy a kert végében nem hallja, főleg, ha rotál, az is biztos, de a mi agyunk néha a fülünkön folyik ki a Retro Rádiótól.

A kerítés melletti hatalmas disznószarkupac a megfelelő vidéki levegőért.

Volt, hogy elestem biciklivel, de a virágágyásba sikerült és szörnyülködve rohantak megnézni mekkora kárt tettem (virágágyás alatt értsd: talán 2 darab tulipán).

Pöcelével locsolja a virágait.

Pexels

A bal szomszédnak az egész kertje tele volt gazzal, ami a mi kertünkbe is átjött. Megkértük, hogy irtsa ki. Mivel nagyobb területről volt szó, úgy gondolta, gyors megoldás lehet, ha felégeti. Egyszer csak arra lettünk figyelmesek, hogy kétségbeesetten óbégat, hogy menjünk gyorsan, mert lángra kaptak a fa oszlopok a kerítésünkben.

A szembe szomszéd bácsi folyamatosan bejárt hozzánk, zárni kellett a kertkaput mindig, különben bejött, és olyan dolgokat akart kölcsön kérni, ami nyilvánvalóan nem volt nekünk, és neki sem volt szüksége rá. Példa: egyszer csak arra lettem figyelmes nyáron, hogy a kutya meg van őrülve, lementem a földszintre, bácsi bent van a lakásban, ajtó nyitva, meleg jön be. Kérdezte, hogy tudunk-e adni neki gerendát, mert padot akar csinálni a kertjébe. Nem volt gerendánk, de a bácsi sem volt már olyan fizikai állapotban, hogy egy padot meg tudott volna csinálni. Ettől eltekintve ő egy aranyos szomszéd volt.

A szüleim szomszédjában két generáció lakik összezárva, akik délután 4-től késő estig óriási hangerővel röhögnek minden áldott nap. Örülök, hogy jó kedvük van, kíváncsi lennék rá, hogy mi ilyen vicces, de közben, amikor hazalátogatok és meghallom a tömeges nyerítést, feláll a szőr a hátamon már, így hogy elszoktam tőle. 25 éve kezdődött a hahotázás, 10 éve szerencsére én már csak heti egy alkalommal hallom. Megkérdezni nem akartam soha, ugyanis kiskoromban egyszer átjött a szomszéd anyuka, aki féltékeny volt az én anyukámra, amiért túl csinosan (nem kirívóan!) öltözködött és a férje miatt megkérte, hogy más ruhákat hordjon, mert féltékeny. Azóta nem köszönnek, mi se nekik.

Pexels