Az Európai Unióban jellemzően minden kormány arra rendezkedett be az energiaválság küszöbén, hogy a lakosságot védje. A már rendelkezésre álló és folyamatosan növelt készletek ugyanis a lakossági ellátást biztosítják, miközben az ipari vásárlók számára nem nagyon van lehetőség gázvásárlásra.
Ez a feloldhatatlannak tűnő helyzet vezetett oda, hogy szinte az egész kontinensen állnak a műtrágyagyárak. Miközben az alapanyagok beszerzése is bizonytalan számukra, a gázár a 2020 februárjában tapasztalt 8 euróról 324 eurós csúcsot döntött augusztusban a holland tőzsdén, ami azért is kritikus, mert a műtrágya-előállítás költségeinek 70 százalékát a földgáz teszi ki
– közölte Farkas Dénes, a Hírös Agrária Kft. műtrágya üzletágának vezetője.
Mint mondta, nemcsak itthon, hanem a környező országokban sem merik indítani az üzemeket: a térségben egyedül az ausztriai Linz gyára működik 50 százalékon, illetve Ukrajna hozzánk közelebb eső részén további kettő.
A boldog békeidőkben, júniusban voltak a leállások, majd augusztusban elkezdtek termelni a gyárak. A probléma most hatványozott, hiszen ha ma újra is indítanák az üzemeket, egy hónap kellene, mire a normál termelésre rá tudnának állni, ráadásul a nagy hőkülönbség miatt ezek a rendszerek télen az ammónia hatására lefagynak, így egyébként is kevesebb műtrágyát lehet előállítani, mint egy optimálisabb hőmérsékletű nyári hónapban
– magyarázta.
Farkas Dénes kijelentette, hogy 350-400 ezer tonna műtrágya nem került eddig legyártásra augusztustól csak Péten, miközben a korábban jól bevett osztrák, román, szerb és horvát importforrások is elapadtak. Minden termelő abban reménykedett, hogy a 150 eurós gázár alatt a gyárak újraindulnak, de ezt még mindig nem merik meglépni a szegmensben.
A Hírös Agrária Kft. műtrágya üzletágának vezetője megjegyezte, hogy azok jártak jól, akik májusban és júniusban tudtak és akartak is bekészletezni műtrágyát, akkor ugyanis még nem volt ilyen magasan a gázár. Hozzátette: azt vizionálják, hogy tavasszal több százezer tonna műtrágya nem áll majd rendelkezésre.
300-400 ezer tonna letéti készletnél is komoly fennakadást jelentett, hogy eljuttassák a végterméket a felhasználókhoz, most pedig végképp az lesz, hogy 400 ezer forintos tonnaáron lehet csak hozzájutni a műtrágyához. Enélkül viszont gazdaságosan növényt termeszteni lehetetlen
– tudatta.
Kérdésre válaszolva szót ejtett arról is, hogy rengeteg termelő még mindig rajta ül az idei terményeken, és néhányan kezdenek átmenni „tőzsdeügynökbe”. Ők arra spekulálnak, hogy akár 30-40 ezer forintos áremelkedés is lesz még, ami nem feltétlenül reális, hiszen a malmok előszeretettel vásárolják az olcsóbb ukrán gabonát.
Ettől függetlenül ma már nem az a kérdés, hogy lesz-e ezer forint a kenyér, hanem az, hogy mikor lesz kétezer a kilója.
Ha Magyarországon nem tudunk jövedelmezően szántóföldi növényeket előállítani, akkor azt a hétköznapokban az átlagemberek is meg fogják érezni a pénztárcájukon, még a mostaninál is jobban. Konkrétan, ha jövő júniusban és júliusban nem lesz elfogadható a terméshozam, akkor nyár végén, legkésőbb ősz elején találkozhatunk a kétezer forintos kenyérárakkal
– jelentette ki a Hírös Agrária Kft. szakértője.
Végezetül elmondta, hogy most még vannak olyan cégek, amelyektől raktárról be lehet szerezni a megfelelő mennyiségű műtrágyát. Aki ezt halogatja, az csúnyán pórul járhat, ugyanis ha csak jövő év elején kezdik majd el a beszerzést az érintettek, nagyon könnyen megeshet, hogy nem találnak a piacon szabad készletet.
