A farsang a mulatozás, a vidám szórakozás, a fánk, a lakomák ideje. A keresztény hagyományban a vízkereszttől (január 6.) a nagyböjt kezdetéig tartó időszak a farsang, de nem tartozik hozzá vallási, liturgikus ünnep, sokkal inkább a néphagyomány alakította a szokásokat.
A régi, paraszti kultúrában ez volt a párválasztás, az esküvők, lakodalmak ideje is és ezen a vonalon alakult ki a mai, városi életre is jellemző báli szezon.
A farsang csúcspontja a karnevál, hagyományos magyar nevén „a farsang farka”. Ez a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap, ami nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is.
A magyar néphagyományban igen gazdag és sokszínű örökséggel büszkélkedhetünk, szinte tájegységenként találunk egy-egy különleges farsangi népszokást. Most összegyűjtöttünk néhányat a legérdekesebbek közül és a Fortepan gyűjteményéből egy nagy galériacsokrot állítottunk össze a régmúlt farsangi, jelmezes mulatságok, bálok időszakából.
A Fortepan képgalériájába évszám szerinti növekvő sorrendbe kerültek be a maskarás, bálozós képek.
A boricatánc
Az erdélyi magyarság legdélibb népcsoportja az Olt és a Brassói-havasok közötti Barcaságban él. Legjelentősebb, különálló csoportjuk a Brassó környéki hétfalusi csángóság, akik századunkban már csak a Háromfaluban (Tatrang, Zajzon, Pürkerec) járták a boricatáncot, ami az egyetlen fennmaradt csángó férfitánc. A borica egy tánc-egyveleg, amelyben felelhető az oláh, szerb, bolgár, albán, török táncok különböző változatai. A bokázás a székely csűrdöngölőből ered.
A színes szalagokkal díszített boricatáncosok térd alatt csörgőt, a lábbelin pedig csörgős sarkantyút viseltek, s csákány tette teljessé felszerelésüket. A táncosok mellett álarcosok tréfálkoztak, mókáztak egymással.
Dőrejárás
Ez egy Felső-Csallóközben elterjedt farsangi népszokás, amely egyike a legősibb, fennmaradt népi mítoszjátékoknak, amelyre évszázadokon keresztül húshagyókedden került sor, hiszen éjfélkor kezdődött a böjti időszak. Lényegében a busójárás kistestvérének is mondható, amely régen az egész Kisalföldön elterjedt népszokás volt.
Ilyenkor egy esküvői menetet utánoznak vőlegénnyel, menyasszonnyal, násznéppel, akiket ördögök, medveidomárok, fontoskodó mesteremberek kísérnek, akik mindenfélékkel „zaklatják” a falubelieket és nem hiányozhat a telet jelképező bábú és az egész napos jókedv sem.
A mohai tikverőzés
A szokás a nevét a csupán jelképesen elvégzett „tyúkverésről” kapta, a tyúkok fenekét a bohócok furkósbotjukkal jelképesen megütögetik, ezzel a jószág termékenységét igyekeznek elősegíteni.
A nézők szerepe a kormozás „elszenvedése”, a tyúkudvar „átengedése” a tikverőzőknek, hogy végrehajthassák jelképes szokáscselekedeteiket, melyek a tyúkok felzavarása, bottal való megpaskolása, a tojások megkeresése. A végén ételadományt adnak a álarcosaknak és megkínálják őket süteménnyel, innivalóval.
A színes farsangi maskarások közül a főszereplők a bohócok, arcukat álarc borítja. Annak anyaga eredetileg kalapfilc, bőr vagy pamut. Az álarcot festik, és kenderkócból ragasztanak rá szakállat, szemöldököt.
Bikaütés
Kászon völgyében egy dramatikus farsangi játék a bikaütés, ahol a bikát alakító legény egy szalmából készített ruhába bújik, fejére egy káposztafőző cserépfazekat helyeznek, arra meg egy-egy bikaszarvat rögzítenek, kezébe nagy kolompot tesznek. A játék során a gazda baltával a kezében árulja jószágát a falubelieknek, akik alkudoznak a bikára, de nem adják meg az árát, úgyhogy a gazda inkább fejbe vágja. A cserépfazék széttörik, a legény kiugrik a jelmezből, és tűzbe dobják a „bika” bőrét, s mulatnak tovább. A hídról a patakba seprik a hamut, hogy a víz messzire vigye és megóvja a falu lakóit a rossztól és rontástól.
Tuskóhúzás
Rábaközi farsangi hagyomány a tuskóhúzás, ami egy tőkehúzással összekötött mókaházasság. Kidöntöttek egy magas fát, ezt húzták végig a lányokból, legényekből alakult párok az úton. Amikor megálltak, tréfás esküvőt tartottak. Néhol a tuskót a vénlányok ajtaja elé letették, hogy reggel, amikor az illető hölgy ki akar jönni, ne tudja kinyitni az ajtaját. A tuskóhúzók vénlánycsúfoló éneket is énekeltek.
Idén a farsang február 21-ig tart, addig érdemes meglátogatni néhány olyan települést, ahol a mai napig őrzik a farsangi hagyományokat.
(Forrás: Netfolk)
