Az emberiségre is veszélyt jelentenek az invazív növény- és állatfajok

Az egész világon növekszik a számuk, veszélyeztetve az emberiség élelemforrásait, életminőségét.

Napjainkban az élőhelyek eltűnése, területük csökkenése és degradálódása mellett az egyik legnagyobb veszélyt a természetes életközösségekre az idegenhonos inváziós fajok terjedése jelenti.

Az idegenhonos inváziós fajok rendkívül jelentős negatív hatást gyakorolnak a természeti környezetre, a gazdaságra, az élelmiszerbiztonságra és a humán egészségre.

wikimedia commons – Vízijácint

Az inváziós fajok világszerte kulcsszerepet játszanak a vadon élő fajok 60%-ának kipusztulásában. A negatív hatások 75%-át a szárazföldi ökoszisztémákban regisztrálták, a szigetek őshonos élővilágának kipusztulásáért az esetek 90%-ában legfőképp az inváziós idegenhonos fajok felelősek. Az emberiség számára nyújtott természeti javakra gyakorolt hatásuk 80%-a kedvezőtlen, az emberi jóllétet, az élet minőségét pedig a dokumentált esetek 85%-ában negatívan befolyásolják.

A fajok új területekre történő szándékos telepítése és véletlen behurcolása az ókortól ismert jelenség, azonban a globalizáció hatására az utóbbi évszázadban számottevő méretet öltött, egyre súlyosabb hatásai vannak. Az ugrásszerűen megnövekedett kereskedelem és turizmus értelemszerűen megkönnyíti az áruk hozzáférhetőségét, ami megnöveli a fajok természetes előfordulási területükön kívülre történő behurcolásának valószínűségét. E tevékenységgel gyakorlatilag megszűnnek azok a földrajzi határok, amik korábban megakadályozták terjedésüket.

wikimedia commons – Ékszerteknős

Hivatalos adatok szerint 2023 szeptemberéig több mint 37 000 idegenhonos faj megjelenését figyelték meg, melyek az emberi tevékenység által jutottak el a világ különböző régióiba, olyan helyekre, ahol természetes úton nem fordulnának elő.

Közülük mintegy 3500 faj vált invázióssá új élőhelyén, azaz olyan fajjá, amely fenyegetést jelent az adott régió őshonos élővilágára.

Ilyen például a világszerte elterjedt, hazánkban őshonos vörös róka, az eredetileg az Amazonas-medencéből származó közönséges vízijácint, vagy az amerikai kontinensről behurcolt parlagfű.

Az inváziós fajok megtelepedésüket követően egyre nagyobb területeket hódítanak meg, kiszorítva az őshonos növényeket és állatokat, ezzel átformálva környezetüket.

Az inváziós növényfajok árnyékolással, tápanyagelvonással, a növekedést és/vagy szaporodást gátló anyagok kibocsátásával, az őshonos növényfajok genetikai anyagának szennyezésével, azaz más fajokkal történő kereszteződéssel negatívan befolyásolják az őshonos növényfajok fejlődését, azok kiszorításával pedig az őshonos állatvilág táplálékbázisát is csökkenthetik.

wikimedia commons – Mosómedve

Az inváziós állatfajok károkozása is jelentős: például egyes fajok más fajok egyedeinek elfogyasztásával, betegségek terjesztésével (például rákpestis), míg mások az azokkal való versengéssel akár ugyanazon táplálékforrás, szaporodó- vagy pihenőhely elérése, használata érdekében, vagy éppen a fajok közti kereszteződéssel okoznak károkat.

A biológiai invázió megelőzése, valamint az idegenhonos inváziós fajok elleni védekezés az egész világon, így Európában is kiemelt fontosságú természetmegőrzési, gazdálkodási feladat.

2022. július 12-ei hatályba lépésével megtörtént az Európai Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok jegyzékének harmadik bővítése, a listán jelenleg 88 faj található.

Az uniós jegyzéken szereplő 41 invazív növényfaj:

  1. fűzlevelű akácia
  2. mirigyes bálványfa – természetben széles körben elterjedt
  3. aligátorfű
  4. seprűalakú fenyérfű
  5. közönséges selyemkóró – természetben széles körben elterjedt
  6. tengerparti seprűcserje (borfa) – természetben nem, csak kertekben, illetve fogságban előforduló
  7. karoliniai tündérhínár – természetben nem, csak kertekben, illetve fogságban előforduló
  8. nagyvirágú szívmag
  9. keleti fafojtó – természetben nem, csak kertekben, illetve fogságban előforduló
  10. lila pampafű
  11. közönséges vízijácint – természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
  12. cingár átokhínár természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
  13. évelő prérifű
  14. óriásrebarbara – természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
  15. mexikói vízibojt – természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
  16. Hakea sericea (selymes haka)
  17. kaukázusi medvetalp – természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
  18. perzsa medvetalp
  19. Szosznovszkij-medvetalp – természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
  20. japán komló – természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
  21. hévízi gázló – természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
  22. bíbor nebáncsvirág – természetben széles körben elterjedt
  23. Koenigia polystachya (himalájai csomosfű)
  24. nagy fodros-átokhínár – természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
  25. ezüstös bokorhere
  26. nagyvirágú tóalma – természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
  27. sárga tóalma – természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
  28. japán iszalagpáfrány
  29. sárga lápbuzogány – természetben nem, csak kertekben, illetve fogságban előforduló
  30. japán gázlófű
  31. strucctoll-süllőhínár – természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
  32. felemáslevelű süllőhínár – természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
  33. keserű hamisüröm
  34. rózsás tollborzfű – természetben nem, csak kertekben, illetve fogságban előforduló
  35. ördögfarok-keserűfű
  36. úszó kagylótutaj – természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
  37. meszkitefa
  38. japán fojtóbab vagy kudzu – természetben nem, csak kertekben, illetve fogságban előforduló
  39. Rugulopteryx okamurae (barna makroalga)
  40. átellenes rucaöröm – természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
  41. kínai faggyúfa

Az uniós jegyzéken szereplő 47 állatfaj:

  1. pásztormejnó
  2. nílusi lúd – természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
  3. fekete törpeharcsa – természetben széles körben elterjedt
  4. háromszögletű örvényféreg – természetben nem, csak kertekben, illetve fogságban előforduló
  5. pettyes szarvas
  6. csinos tarkamókus – természetben nem, csak kertekben, illetve fogságban előforduló
  7. burmai tarkamókus
  8. Channa argus (északi kígyófej )
  9. indiai varjú
  10. kínai gyapjasollósrák
  11. Faxonius rusticus (rozsdás rák)
  12. Fundulus heteroclitus (atlanti ölőhal)
  13. szúnyogirtó fogasponty – természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
  14. Gambusia holbrooki (keleti szúnyoghal) – természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
  15. jávai mongúz – természetben nem, csak kertekben, illetve fogságban előforduló
  16. királysikló
  17. naphal – természetben széles körben elterjedt
  18. aranykagyló
  19. amerikai ökörbéka
  20. Morone americana
  21. kínai muntyákszarvas – természetben nem, csak kertekben, illetve fogságban előforduló
  22. nutria – természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
  23. vörösorrú ormányosmedve (koáti) – természetben nem, csak kertekben, illetve fogságban előforduló
  24. nyestkutya – természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
  25. pézsmapocok – természetben széles körben elterjedt
  26. cifrarák – természetben széles körben elterjedt
  27. északi cifrarák
  28. halcsontfarkú réce – természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
  29. jelzőrák – természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
  30. amurgéb – természetben széles körben elterjed
  31. csíkos tengeriharcsa
  32. kaliforniai vörösrák – természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
  33. virginiai márványrák – természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
  34. mosómedve – természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
  35. razbóra – természetben széles körben elterjedt
  36. kormos bülbül
  37. szürke mókus – természetben nem, csak kertekben, illetve fogságban előforduló
  38. amerikai rókamókus – természetben nem, csak kertekben, illetve fogságban előforduló
  39. Solenopsis geminata (trópusi tűzhangya)
  40. Solenopsis invicta (vörös tűzhangya)
  41. Solenopsis richteri (fekete tűzhangya)
  42. szibériai csíkosmókus (burunduk) – természetben nem, csak kertekben, illetve fogságban előforduló
  43. szent íbisz – természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
  44. ékszerteknős – természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
  45. ázsiai lódarázs
  46. Wasmannia auropunctata (kis tűzhangya)
  47. dél-afrikai karmosbéka – természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt

Azoknál a növényeknél és állatfajoknál, ahol a megjelenésükre vonatkozóan nincs megjegyzés, azok észleléséről a bizottság nem kapott adatot.

A témában további részletes információk a természetvedelem.hu oldalon találhatók.

Kapcsolódó