A jóléti társadalmakat jellemző demográfiai idősödésből fakadó társadalmi, közpolitikai problémák sokrétűek. Ide tartozik többek között az időskori életminőség, a tartós gondozás
témaköre. Amikor már az idős ember önellátásra nem képes, illetve ellátásában folyamatos segítségre és felügyeletre szorul, úgy tartós bentlakást biztosító elhelyezést vehet igénybe, ahol határozatlan ideig tartó, teljeskörű ellátásban részesül. Egyre több az ilyen intézmény világszerte, és egyre inkább a figyelem fókuszába kerülnek az itt élők életminősége.
A Sokszínű Vidék több kezdeményezésről is írt már, ami segíti, segítheti az idősotthonokban lakók mentális és akár fizikai állapotát is.
A seattle-i Providence Mount St.Vincent idősek otthonában például 400 idős ember él, akiknek mindennapi életét gazdagítja egy megvalósított példaértékű program. Itt a főszereplők a gyerekek, míg egy másik projektben az állatok bevonása hozott szép eredményeket.
A Minnessotában élő hétéves Maggie Kuznia imádja a könyveket, de úgy tűnik, még ennél is jobban szereti megosztani az olvasott történeteket. Hetente egyszer-kétszer néhány könyvet tesz a hátizsákjába, és iskola után elindul a helyi idősek otthonába, ahol felolvasást tart az ott élőknek.
Édesanyja az idősotthonban dolgozik és sokszor vitte magával kislányát, aki szívesen beszélgetett az ott élőkkel. Maggie mindig szerette a könyveket, és az iskola kezdetével jött a kislány ötlete, hogy az addigi benn töltött időt nem Nintendó játékkal tölti, hanem felolvasást tart az időseknek. Az elhatározás hirtelen jött:
Anya! Mától könyveket viszek az otthonba és olvasni szeretnék a lakóknak.
Már az első naptól kezdve nagy lelkesedéssel betűzte kedvenc olvasmányait, és rövid idő alatt megszerette magát az idősek körében. Ma már “törzsvendégei” is vannak, akiknek hetente olvas. Gyakran látogatja őket, és a kislány legnagyobb örömére a lakók nagyon örülnek, hogy együtt tölthetik az időt. Az olvasás általában kifestőkönyvek színezésével és rejtvényfejtéssel egészül ki, amit mindannyian boldogan végeznek. Maggiet sokan már saját unokájuknak tekintik.
Idős barátai között van egy nyugdíjas általános iskolai tanár is, aki sokat segít a kislánynak.
Miután én is tanítottam elsősöket, így szívesen segítek Magginek is.
Remélve, hogy a kislány olvasási képességeit még tovább fejlesztheti, vett neki egy könyvet, amelyről úgy gondolta, hogy kihívás lesz a lány számára. Meglepetésére Maggie gond nélkül elolvasta. Most, olvasási kalandjaiktól inspirálva, új szintre emelik a dolgokat azzal, hogy elkezdenek közösen könyvet írni.
A csupaszív gyerek azt reméli, hogy más, vele egykorút is inspirálhat, hogy olvassanak az időseknek. Amellett, hogy egyre szebben olvas, idősebb barátai mindig készen állnak a segítségére, ha egy új szóval nem boldogul. Ami pedig a lakókat illeti, látványosan javul mentális állapotuk, és alig várják, hogy az apró mesemondó megérkezzen.
