Magyarország turisztikai húzótermékei a termál- és az élményfürdők, ezért a szabályozásukra vonatkozó, most megjelent új rendelet modern szemléletben közelíti meg a fürdők üzemeltetését, létesítését, és hozzájárul a versenyképességük növeléséhez – hangsúlyozta Juhász Szabolcs, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) turizmus szakmai igazgatója kedden az M1 aktuális csatornán.
Juhász Szabolcs kiemelte, Magyarország vidéki vendégéjszakáinak csaknem kétharmada olyan településen – egyebek mellett Hévíz, Hajdúszoboszló, Bükfürdő, Sárvár, Gyula – realizálódik, ahol meghatározó kínálati elem a fürdő, gyógyfürdő.
Arra is kitért, hogy tízből nyolc külföldi vendég valamilyen fürdőélményért keresi fel Magyarországot, így a turizmuson belül meghatározó termék az egészségturizmus és az erre épülő fürdőkultúra. Ennek továbbgyűrűző hatásáról pedig megjegyezte, hogy nemcsak az adott fürdőben keletkeznek a bevételek, hanem az adott településen, illetve térségben is. Ezért ez egy kiemelt terület és ennek megfelelően kellett a csaknem 30 éves háttérszabályozást is megújítani – hangsúlyozta.
Vargha Márta, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) vízhigiénés szakértője ismertette, az új rendelet pontosan szabályozza, hogy milyen lehetőségei vannak a gyógyvizek kezelésének a gyógyhatás veszélyeztetése nélkül.
Annak érdekében, hogy megkülönböztessék a kezeletlen és a kezelt, de továbbra is gyógyhatású vizeket, utóbbiakra bevezette a rendelet a gyógyhatású víz fogalmát
– fűzte hozzá a szakértő.
Vargha Márta megjegyezte, hogy az új rendelet értelmében változnak a balesetvédelmi és a vízminőségi követelmények is, radikális változás ugyan nem lesz, de nagyobb biztonságot garantálnak a fürdőzők számára. Az új rendelet arányosítva vezet be követelményeket az egészen kicsi, néhány ember által látogatott fürdőkre és a hatalmas fürdőkomplexumokra a kockázattal arányosan a fürdőzők egészsége, biztonsága érdekében – jelentette ki az NNGYK szakértője. (MTI)
