Életmód

Római kori téglák lapulnak egy szegedi építészmérnök gyűjteményében

Kakuszi Norbert
Kakuszi Norbert
Kakuszi Norbert legidősebb bélyeges téglái 1600 évesek. A mérnök a téglákon kívül sok más értékes kincset is begyűjtött már.

Érzékeny rajzolatú bélyegek, színpompás szódásüvegek, évszázados falvédők, meseszép porcelánok. Sokan gyűjtenek szebbnél szebb tárgyakat, gyakran akár több száz vagy ezer darab is összegyűlik az évek alatt a szépségekből. Kakuszi Norbert többféle tárgyat gyűjt, a régi szódásüvegek és érmék mellett az ősrégi, bélyeges téglákért rajong. A szegedi építészmérnöknek több mint 5000 darabos gyűjteménye van, a legszebb téglákból látványos kiállítást rendezett be otthonában.

Kakuszi Norbert

Mintegy  300 darab a földszinti irodában, 177 pedig a tetőtérben, egy válaszfalban kapott helyet. Emellett a kiállított mennyiség többszöröse hever a Kecskeméti utcai ház udvarán, és hátul a kertben.

Kaukuszi Norbert egy német fal- és padlóbevonatokat gyártó cégnél dolgozik, műszaki szakértőként. Korábban, a kilencvenes években az Építésügyi Minőségellenőrző Intézetnél tevékenykedett, ekkoriban ismerkedett meg a bélyeges téglákkal közelebbről.

Kakuszi Norbert

Hogyan kezdődött a régi téglák iránti vonzódása?

Hódmezővásárhelyen a református ótemplomnál dolgoztunk. A kivitelező bontott a toronyban, és teljesen ép, domború „RE” feliratos téglákat hoztak le a magasból. Korábban nem láttam ilyen érdekes darabokat, meg is kérdeztem, hogy ez meg micsoda. A kivitelezőtől megtudtam, hogy ezek eredeti, 1713-14-ben vetett téglák voltak.

Néhány darabot elkértem. Meglepetésemre azt a választ kaptam, hogy nyugodtan elvihetem az összeset. A nagyjából 50-60 darabot éppen kidobták volna…Ezt akkor nem is vettem komolyan, hiszen műemlék épületről volt szó. Nem értettem, miért dobnának ki teljesen ép, újra felhasználható építőanyagot. Csak később, otthon esett le, hogy tényleg nem vicceltek. Mire legközelebb visszamentem, már nem volt meg egyetlen tégla sem. Gyaníthatóan a pompás darabok a szeméttelepen végezték.

Azóta jobban figyelek munka közben, a szakemberek gyakran botladoznak a munkahelyen a bélyeges téglákon. Ilyenkor általában megkérdezem, vihetek-e el belőlük, de ők csak néznek, nem értik miről beszélek.

Kakuszi Norbert

Komoly gyűjteménnyel büszkélkedhet. Hány darabot sikerült eddig begyűjteni?

A saját gyűjtemény jelenleg körülbelül 3600 jel 5000 jelváltozata. Van az udvaron még legalább további 2000 darab, ezek cserealapként szolgálnak. Alapvetően a téglákat gyűjtöm, de ha találok érdekes tetőcserepet, azt sem hagyom ott.

A téglákon kívül sok mást is gyűjtök, például a 70-80-as évek Matchboxait és Matchbox-pályáit. Régi sörösüvegekből olyan 180 féle, ruszlis üvegekből és szódásüvegekből nagyjából 80 féle van a birtokomban, további 60 üveg pedig napi használatban. Gyűjtök patinás papírpénzeket, vannak Kossuth bankóim, konföderációs dollár-sor, ezüst dénárok, valamint első világháborús sapkajelvények.

Sok régi tárgyat a mindennapokban is használok. Sikerült találnunk színes és színes-csíkos szódásüveg csöveket. 60 darab szódásüveget folyamatosan töltetek és használok. Ezek közül a teljesen újszerű színesek valószínűleg egy vagyont érnének a Vaterán.

Sokat utazok, így számtalan helyre eljutok. Ha meglátok valamit, ami „megmentendő”, igyekszem azt az értékeket megszerezni, így az elmúlt években rengeteg dolog összegyűlt nálam.

Kakuszi Norbert

Miért és hogyan “bélyegezték meg” régen a téglákat?

Mivel szabványok nem voltak, minden gyártó más méretű téglát és más minőséget készített. Eleve más méretű a római tégla, a középkori „kanellúrázott” tégla, a boltozati tégla, a barokk-, és a Trianon utáni falazótégla is. Valószínűleg azért „bélyegezték meg”, hogy meg tudják különböztetni a téglájukat más, esetleg rosszabb minőséget gyártó téglásmester munkáitól.

Sok műemlék épületnél – többnyire templomok esetében – előfordul, hogy különféle téglák bukkannak elő. Valószínűleg a kegyúr és az adományozok, vagy a kastélyoknál az egymást követő tulajdonosok téglái lehetnek.

A korai (például a római) téglákon a friss agyagba karcoltak, húztak vagy nyomtak bélyegzőt. Ezek a negatív jelek. A későbbi tégláknál a fa téglavető sablonba karcoltak monogramot, évszámot, jeleket. Ezek domború jelként láthatók a téglákon. A legújabb korban a téglavető sablonba fém betűket, számokat csavaroztak, rögzítettek. Így “süllyedtek bele” a jelek a téglákba.

Galéria
Kakuszi Norbert

Római kori téglák lapulnak egy szegedi építészmérnök gyűjteményében

Fotó megosztása:

Magyarországon létezik hasonló gyűjtemény? 

Van több gyűjtemény is, ilyen például Veszprémben a téglamúzeum. Sok amatőr „hobbista van, és néhány igazán profi téglagyűjtőt is ismerek.

Melyek a gyűjtemény legrégibb, értékesebb darabjai?

A legrégebbiek a római téglák, ezek Pécsről származnak, és 1600 évesek. Van több kanellúrázott téglám Budáról, Székesfehérvárról és Szegedről. Ezek a darabok a Zsigmond kortól nagyjából II. Lajos koráig terjedő időszakban készülhettek. Több igen értékes darabom is van, különlegesek a több gyártási évszámot is magukban foglaló „sorozatok”. Ezek a

Montecuccoli: 1661, 1663, 1666, 1668; 1669, 1671, 1672, 1673, 1676, 1678, vagy a Siegbert Heister- féle komplett sorozat: 1709 – 1717-ig, bezárólag egy 1717-es nagy padlótéglával.

Kakuszi Norbert

Különös történetek kapcsolódnak egy-egy míves darabhoz. Felidézne egy ilyen történetet?

Stephane Hart barátom bontotta a budapesti Ferencváros és Józsefváros házainak egy részét. A Ferencvárosban nagyjából 2 méteres mélységben találtak egy két darabra tört téglát, amelyen egy kétfejű tyúkhoz hasonló domború jel volt. Mai szemmel úgy tűnik, mintha valami karikaturista által készített Habsburg kétfejű sas gúnyrajza lenne. A budai régi Bécsi úti bontásoknál az egyik épület pedig teljes egészében darabtéglákból állt, és egész téglát csupán egyetlen darabot találtam közte.

A gyűjtők számára roppant izgalmasak azok a darabok, melyek lábnyomokat őriznek. A különös lenyomatok rendszerint akkor keletkeztek, amikor a mezőn kivetett száradó téglákba beleléptek a gyerekek, a kutyák vagy akár a libák.

Kakuszi Norbert

Hogyan lehet egy-egy értékes darabhoz hozzájutni?

A fent említett Stephane barátomtól sok budapesti téglát kaptam. Ha talált valamit, már csörgött is a telefon: „Norbikám, találtunk 3 darabot, ebből kettő a tiéd”. Sok ismerős tudja, hogy mi a hobbim, és ha találnak valamit, szintén nekem szólnak. Persze, én is számos régi épület felújításánál megfordulok, igyekszem nyitott szemmel járni.

Melyik tégláért fizetett eddig a legtöbbet?

Egy bontásból rengeteg tégla kijön. Persze azzal tisztában kell lenni, hogy az egész téglák között is sok van, aminek sérült, ütött a jele, vagy a téglavetés utáni kiszárításkor megverte az eső. Ilyenkor eltorzul a jel rajta, már nem lehet belőle gyűjteményes darab.

Kakuszi Norbert

Aki tudja, hogy gyűjtő vagyok, néhány szép darabot akár ingyen is ad. Ha már bekerült a bontott tégla egy Tüzép telepre, akkor válik fizetőssé a dolog. Pár száz forinttól nagyjából 2000 forintig kell darabjáért fizetni. A legdrágább egyébként egy cári kétfejű sasos nyomatot tartalmazó – Ukrajnából érkezett – tégla volt, ha jól emlékszem, 4000 forintot fizettem érte.

Készítenek hasonló téglákat napjainkban Magyarországon?

Kísérletképpen, magamnak faragtattam egy vetősablont, ebbe vetettem saját, nagyméretű téglákat. Az égetésük Mezőtúron történt. Tudtommal itthon ilyennel nem foglalkozik senki sem.

Kapcsolódó
Káprázatos kerámiagyűjteménnyel büszkélkedhet a pesti építész
Meseszép kőedény-gyűjteményt őriznek egy pesti lakásban.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik