Alig több mint egy éve költözött Dél-Alföldről a Somogy megyei Kerekibe, a Balaton déli partjától karnyújtásnyira fekvő faluba egy különleges családi vállalkozás. A Balatoni Madárkert – díszmadár és kisállatpark területén temérdek egzotikus madárral és kistestű emlőssel találkozhat a látogató.
“Hozzávetőleg 100 faj 280-300 egyede a törzsállomány, ami tenyészidényben többszöröződhet
– tájékoztat a tulajdonos.
Rácz Sándor hobbitenyésztő és felesége évtizedek kemény és céltudatos munkájával vált a hazai díszmadarászok elismert alakjává. Nevüket több hazai szakmai lapba írt cikke mellett a nehezen szaporítható díszmadarak tenyésztése terén elért sikerei tették országosan ismertté. Ízig-vérig madarász család az övék, feleségének édesanyja is a színpompás szárnyasok tenyésztésével foglalkozott. Sándor és Tímea a díszmadarak révén ismerkedett meg egymással, Csongrád-megyében, Zákányszéken nyitották meg első madárkertjüket. Miután évek múltán kinőtték a telephelyet, egyidejűleg több, főként a helyszínhez kötődő probléma gátolta a fenntarthatóságot, át kellett gondolniuk a további működtetés lehetőségeit.
Turisztikailag kevésbé frekventált település volt Zákányszék, önerőből ekkora beruházás létrehozásához, olyan helyet kellett keresnünk, amely a szívünkhöz is közel áll, és ahol életképes lehet egy ilyen park. Úgyhogy felépült a Balatoni Madárkert. Ahogy a nejem szokta mondogatni, benne van az életünk, ami szó szerint igaz is
– mesél Rácz Sándor költözésük legfőbb okáról.
A madárkert volt az első hazai díszmadár-gyűjtemény, amely megnyitott a látogatók előtt – eredetileg csupán azzal a szándékkal, hogy a hobbi gyakorlóit, leendő művelőit megismertesse a madarászat fortélyaival, egyben a civilizált állattartás gyakorlatát népszerűsítse. Ezt jelzik a hazai viszonylatban egyedülálló méretű röpdék, például a páváknak kialakított – egyenként nyolcvan négyzetméteres – tágas kifutók.
A férőhelyeket úgy alakították ki, hogy azok hosszútávon megfeleljenek számos biztonsági követelménynek, lakóik komfort igényei mellett higiéniai kritériumoknak, ezek nélkül ugyanis nem tartható fenn ennyire összetett állatállomány. A tudatos tervezésnek és megépítésnek köszönhetően egész évben a megfogással járó stressz nélkül, ugyanazon a helyen tarthatók a madarak.
A legnagyobb fajválasztékkal büszkélkedő hazai madárparkban Ausztrália és Ázsia szárnyasai mellett Afrika és a dél-amerikai Amazonas esőerdőinek madárvilágával ismerkedhetnek meg a vendégek.
Több igazi díszmadár ritkaság él itt, a „kívül-belül” fekete dísztyúknak például a húsa is sötét tónusú. Különleges, ritka páva színmutációk, mint a viola páva szintén a park állandó lakói. A madarak mellett a fiatalabb korosztály kedvencei a törpesünik, és a parkba ősszel beköltözött Bennett-kenguruk.
Az egzóták, mint a frankolinok, turákók, tragopánok gyümölcsevő egzotikus fajták, mellettük a papagájok színkavalkádja is újszerű élmény a vendégek többsége számára, különösen, ha a papagáj meg is szólal – említi Rácz Sándor, a madárkert tulajdonosa.
Az állatok takarmányozása, gondozása folyamatos odafigyelést és nagy fokú szakértelmet igényel. A 60-70 féle magot és szárított gyümölcsöt tartalmazó magkeverékek és a tápok összetételét évszakhoz, időszakhoz igazodva gondosan változtatják. Az állatoknak naponta többször felkínált gyümölcsök kizárólag első osztályúak lehetnek, a romlott, penészes eleség akár a pusztulásukat is okozhatja.
A legfontosabbat már elértük. Az önmegvalósítást. Azt csináljuk, ami örömet okoz, olyan helyen, ahol jól érezzük magunkat. Lehet, hogy ez életünk végéig szóló kemény munkát is jelent, de megérte
– teszi hozzá a szemmel láthatóan büszke díszmadár tenyésztő.
Az új park teljes egészében önerőből épült és valószínűleg a fejlesztések kapcsán sem számíthatnak majd másra, ezért alapos tervezéssel kell tovább építkezniük. Hosszabb távú cél a park még inkább négy évszakossá tétele, valamint további férőhelyekkel történő bővítése. Ezek mellett szeretnék Kereki turizmusát élénkíteni, megismertetve gyönyörű környezetével minél több látogatót. A madárpark szomszédságában áll a középkori kővár, Fejérkő romja, Kereki dombos lankáin pedig pompás borszőlők teremnek, a települést övező, vadban gazdag erdők kirándulásra csábítanak.
Fotók: Rácz Sándor
