Ahogy felütik a fejüket kertünkben ezek a nemkívánatos növények, rögtön kapát ragadunk, vagy kézzel húzzuk ki őket gyökerestől a földből, hogy írmagjuk se maradjon. De vajon tényleg olyan haszontalanok, sőt egyenesen károsak?
A gyomnövények, vagy népies néven a dudva, a gaz, olyan növények amelyeknek az előfordulása az adott területen nem kívánatos. Ennek több oka is lehet, talán a növény egyszerűen csak nem illik az általunk elképzelt összképbe, mert csúnya, vagy épp árnyékával elnyomja a más hasznosabb, szebb növényeket, elszívja előlök a tápanyagokat. Ráadásul olyan helyeken ütik fel kéretlenül a fejőket, ahol semmi keresnivalójuk, például kövezett ösvényen vagy épületek mellett.
Az tehát, hogy milyen növényt tekintünk gaznak, relatív, mert minden a helyzettől függ, hisz a szamócát, a vadspárgát, a bojtorjánt vagy épp a gyermekláncfüvet is gazként irtották, pedig számtalan jótékony hatásuk van az emberi szervezetre is.
A pipacsfélék családjába tartozó kerti mák pedig termesztett formában sok országban finom eledel. A selyemkóró virága illatos is, szép is, nektárjából pedig a selyemfűmézet állítják elő a méhek, mégis sokáig kíméletlenül irtották, hogy csak néhány példát említsünk.
Vegyünk számba néhány gyógyító hatású gazt a teljesség igénye nélkül.
1. Bojtorján
A bojtorjánnak jelentős a réz, vas, mangán, magnézium, cink és kalcium-tartalma, de mindenféle B-vitamin, valamint C- és E-vitamint is jelentős mennyiségben van benne. Jelentősen csökkenti a bőrbetegségek tünetit, de a belső fertőzéses panaszokat is megszünteti. Rendszeres fogyasztásával megelőzhető az érelmeszesedés, csökkenti az infarktus és a stroke kockázatát, de a magas vérnyomást is. Friss hajtásából főzeléket is készíthetünk.
2. Fehér here vagy lóhere
A fehér here ízletes, bármilyen salátát feldob. ráadásul egyedülálló vértisztító hatása van. Köhögéscsillapító, javítja az emésztést, segít az ízöletek regenerálódásában, a testet és a lelket egyaránt felfrissíti. De arra figyeljünk, hogy ne vigyük túlzásba a fogyasztását, mert vérrögképződést okozhat a túladagolása. Ráadásul a fű közé vetve a gyepre is jó hatással van, mert megköti a talajban a nitrogént, ami a fű egyik legfontosabb tápanyaga.
3. Madársóska
A madársóska megszünteti a gyomorégést, de kizárólag frissen használjuk fel. Hatékony enyhébb emésztési zavarok esetén, sárgaság és vesegyulladás, sőt bőrkiütések ellen is hatékony. Savanykás levelei rengeteg C-vitamint tartalmaznak, még a bélférgeket is kihajtja a szervezetből. Virágzáskor azonban ne együk, mert a benne lévő kalcium-oxalát olyankor felhalmozódik benne, ami miatt mérgező lehet.
4. Százszorszép
A százszorszép nemcsak mutatós, de ehető is. Bizony, a népszerű kerti dísz zöld részei és szirmai egyaránt fogyaszthatóak nyersen és főve, bár kissé kesernyés íze nem biztos, hogy a kedvencünké teszi majd. Ausztráliában már régebben is gyógyszerként használták teának megfőzve különböző emésztőrendszeri és légúti problémák enyhítésére. Gyulladásgátló tulajdonságai is vannak.
5. Pitypang vagy gyermekláncfű
Talán a legismertebb gyom, a pitypang, csordultig van vitaminokkal (A, B, C, D) és ásványi anyagokkal (vas, kálium, cink). Ha valamit, akkor a pitypangot nem kell sokáig keresni tavasszal és nyáron. Régebben a májpanaszoktól kezdve a vesebetegségeken keresztül a gyomorégésig mindenre használták már gyógyszerként. Manapság vízhajtó és étvágygerjesztő tulajdonságai, illetve a májra és az epehólyagra kifejtett hatása miatt alkalmazzák. A gyökértől a virágokig minden része ehető. A leveleket ajánlott szendvicsekben vagy sültekhez fogyasztani. Több béta-karotint tartalmaznak, mint a répák, így a szemre is pozitív hatásuk van. A gyökerek elkészíthetők teának, vagy megpirítva és ledarálva kávéporként is fogyaszthatók. A színes virágok remek salátadíszek és még bor is készíthető belőlük. Arra viszont vigyázzunk, hogy a szárát nehogy megegyük, mert a benne lévő kutyatej mérgező.
6. Kányazsombor
Habár sok helyen agresszív gyomnak tartják, a kányazsombor valójában nagyon egészséges. Nagyszerű A- és C-vitamin forrás, de alkalmazható vízhajtóként is, segít a súlyszabályozásban, erősíti a szívet és az immunrendszert, és csökkenti a koleszterinszintet. A történelem során használták többek között sózott halak ízesítésére, de krumplipürékben, levesekben és salátákban is megállja a helyét.
7. Fehér libatop vagy libaparéj
Kertjeink, szántóföldjeink egyik leggyakoribb gyomnövénye. Fiatal levelei és megőrölt magja ehető, Észak-Indiában régóta termesztett haszonnövény. Magas kalcium-, vas- és fehérjetartalmával a spenóthoz hasonlóan felhasználható levélzöldségféle lehet, de csak a fiatal 20–30 cm-es példányai vagy később a hajtáscsúcsai. Salátának és levesnek is jó, bár kissé hosszabb főzési időt igényel, mint a spenót. Összegyűjtött, megszárított és megőrölt magvai a hajdinaliszthez hasonlóan alkalmazhatóak a konyhában.
De vigyázzunk, ha szedjük, mert a féregűző libatop vagy más néven mirrhafű kifejezetten mérgező! Bár igaz, hogy a gyógyításban felhasználják, de kizárólag szakemberek tehetik ezt. Tudták, hogy a partidrog Extasy tabletta egyik alapanyaga is ez a növény?
8. Papsajtmályva vagy papsajt
A papsajtmályva, közönséges mályva vagy egyszerűen papsajt a mályva nemzetségbe tartozó növényfaj. Európában, Ázsiában, Észak-Afrikában honos, gyomos társulásokban világszerte elterjedt. Zöldségként és gyógynövényként is felhasználják, de a talaj nitráttartalma feldúsulhat a levelekben. A gyökeréből készített tea enyhén zselés állagú, nyugtató hatását pedig az emésztő és a vizeletkiválasztó szervekben fejti ki. A többi felsorolt gyomhoz hasonlóan a papsajtmályva leveleit is fiatal korában érdemes fogyasztani, és más zöldségek is helyettesíthetőek vele. A magtokok is ehetők, rengeteg fehérjét tartalmaznak.
9. Nagy útifű
A rendkívül elterjedt nagy útifű alkalmazható többek között helyileg is, égési sérülések, csípések és egyéb sebek kezelésére. Ízben ugyan a fiatal, zsenge levelek vannak előnyben, de az érettebb, sötétebb levelek is nyugodt szívvel fogyaszthatók nyersen vagy megfőzve. Mindössze száz grammnyi nagy útifűben annyi A-vitamin található, mint egy nagyobb répában, de B1- vitamin és riboflavintartalma miatt is érdemes megemlíteni.
+1 Kakukktojás: Parlagfű
A parlagfű Magyarországon a gyomok közé tartozik: az állításokkal ellentétben gyógyászati értéke nincs, viszont allergizáló hatása miatt sokak életminőségét rontja, és hatalmas gazdasági károkat is okoz. Hazánkban több százezerre tehető az allergiások száma, akiknek körülbelül fele a parlagfű pollenjére (is) érzékeny.
A Szegedi Tudományegyetem kutatói elsőként vizsgálták meg a parlagfű tartós alkalmazásának a veszélyeit. A világ első száz invazív, kártékony és veszélyes növénye közé sorolta a parlagfüvet az Európai Élelmiszerbiztonság Hivatal (EFSA). Ennek ellenére egyre többen nem veszélyes gyomnak, hanem értékes gyógynövénynek tekintve a hajtását szárazon vagy nyersen különféle betegségek kezelésére és megelőzésére alkalmazzák.
A növény latin neve lehet megtévesztő: Ambrosia artemisiifolia, hisz az ambrózia a görög mitológiában az istenek csodás itala volt. Ám a parlagfűnek nincs köze az ógörög istenekhez. Nevét Carl von Linné botanikustól kapta az Amerikából mintegy 100 éve Európába behurcolt, virágporával jelentős allergénnek minősülő gyomnövény.
A kísérletek a parlagfű agy- és vesekárosító hatását egyértelműen kimutatták, egyéb toxikus tünetek mellett.
Kiemelt kép: pixabay.com
