Magyarországon mintegy húszféle kullancs él, de nem mindegyik terjeszt az emberre is veszélyes betegséget, és amelyik igen, az sem mindig fertőzött. A kullancs a tölgyerdőket és az árnyékos helyeket kedveli, az erdő aljnövényzetében, a bozótosokban tartózkodik a legszívesebben. A fűről, gazról és bokrokról is ráakaszkodhatnak az ember bőrére másfélméteres magasságig.
Ugyanakkor a kullancsok egyre több betegséget hordoznak. Újdonság, hogy a Pécsi Tudományegyetem kutatói a krími-kongói vérzésesláz-vírust is beazonosították egy a Margitszigeten talált kullancsban, írta az MTI.
Leggyakrabban a saját kertjében szedheti össze az ember a kullancsot. A kullancs a bőr átszúrása előtt érzésteleníti azt, így észre sem vesszük, hogy ránk akaszkodott, és néha napokig észrevétlenül szívhatja a vérünket.
Az enyhe tél kedvezett a kullancsok elszaporodásának. A magyarországi kullancsállomány lényegesen nagyobb, mint 10-15 éve, amely a talaj menti fagyok hiányával magyarázható
– mondta Kapiller Zoltán István, a Magyar Kullancsszövetség elnöke az M1 aktuális csatornán.
A kullancsoknál február végén, március elején elindul a nagy tavaszi rajzás, amely augusztus közepéig tart, amikor is a kánikula elől pár hétre elvonulnak. A kánikula után megkezdődik egy kisebb lefutású őszi rajzás, amely november végig tart. Ugyanakkor nem félni kell tőlük, hanem fel kell készülni ellenük.
A közönséges kullancs mérete 1-2 mm, vérszívás után elérheti a 15 mm-t. Élőhelye: mezők, erdők, bokros területek, parkok. A csípés leggyakoribb helyei a fejbőr, fülek, hajlatok, kéz és a láb. Fontos, hogy alaposan vizsgáljuk át magunkat este, ha több időt töltöttünk aznap a szabadban, és ne feledkezzünk el négylábú kedvenceink védelméről sem.
Kiemelt kép: Pixabay
