Tűztövis, babérsom, magyal. Ismerősen cseng a nevük? Ezek olyan örökzöld növények, melyek télen-nyáron díszére válnak a kerteknek, ezen kívül remek sövény telepíthető belőlük, ami megtöri a betonrengeteget a városokban, vagy eltakarhat bárkit a kíváncsi szomszédok tekintete elől és egy kis magánszférát is biztosít. Ezen kívül a szürke hétköznapokat is megszínesítik apró bogyóikkal, amelyek legtöbbjét a madarak is nagyon értékelik.
Magyal
A magyal a Földközi-tenger térségében és attól kicsit északabbra, valamint Ázsia, Dél-Amerika és Észak-Amerika trópusi és meleg mérsékelt éghajlatú tájain honos. Nálunk a közönséges magyal dísznövényként honosodott meg, de itt-ott kivadult.
A legfeljebb 8 m magasra megnövő cserje tüskés levelű, fehér virágú, vörös bogyós növény, mely a hideget csak mérsékelten, a szárazságot azonban remekül bírja. Lassan nő, a napfényt szereti, de ültethető árnyékosabb helyre is. Ültetni tél elején érdemes.
Szemnek feltűnő, piros bogyói és fényes levelei miatt sokan tartják dísznövénynek, kedvelt dekorációs elem is főleg karácsony környékén. Szúrós levelei és színei miatt kedvelt sövénynövény. Arra érdemes odafigyelni, hogy a bogyó csak a madarak számára ehető, az ember számára mérgező.
Közönséges tiszafa
A közönséges tiszafa hazánkban őshonos, középhegységi faj; megtalálható például a Bükk-vidéken Ómassa, Lillafüred, a Bakonyban Szentgál, Herend, Bakonybél területén és még sok helyütt diszperz jelleggel. Örökzöld, maximum 28 m magasra megnövő fa, azonban, mivel a metszést jól tűri, remek sövénnyé alakítható.
Sövénynek akkor érdemes ültetni, ha valaki számításba veszi, hogy lassan növő fajta, ami szélesedik, nem csak felfelé nő. Metszéssel azonban remek formájúvá alakítható.
A közönséges tiszafa a hazai teleket jól tűri, nem okoz számára gondot a félárnyék, bármilyen talajon megél, a meszet is jól tűri, azonban az jó, ha a talaj jó vízelvezetésű. Az átültetést a fa nem viseli jól.
Érdemes tudni, hogy a tiszafa mérgező, így kisgyermekes helyekre csak körültekintéssel ajánlott, a madarak viszont szeretik az élénk bogyókat.
Tűztövis
Újabb vörös bogyós díszcserje, amit gyakran láthatunk városokban. 2-3 méter magasra viszonylag gyorsan megnő, színpompás növény, amit méteres tüskéi tesznek kiváló sövénnyé, hiszen jól távol tartja a betolakodókat. Az alapfajok fagyérzékenyek, de a hibrid egyedek roppant ellenállóak.
Jó szárazságtűrő növény, kedveli a napot. A többi sövénynövényhez hasonlóan jól tűri a metszést, de az átültetést nem. Pangó vizes helyre és szikes homokra nem való.
Termését a kismadarak nagyon szeretik.
Babérmeggy
A babérmeggy, vagy borostyánmeggy a szilvafélék névadó nemzetségében a cseresznye alnemzetség egyik fajcsoportja. Két fajtája ismert, az alacsonyra és a magasra növő. Ez utóbbi elsősorban sövényként ismert. Kedvelt és keresett, hálás, dús lombozatú örökzöld dísznövény. Az év minden napján szép, még télen is színes marad, megtörve a szürkeséget. Levele fényes, virága fehér, bogyói sötétek,
A babérmeggy tápanyagigénye átlagos, nem kényes a talajra, bármilyen megfelel neki. Jól tűri a szárazságot, de ha rendesen öntözzük, gyorsabban nő. Szívós, fagytűrő, sűrű növény, amely nem okoz csalódást, ha a kertünkbe választjuk.
A bogyók számunkra, csakúgy mint a tiszafa bogyói, mérgezőek, azonban a madarak ezeknek is örülni fognak.
Japán babérsom
A japán babérsom levele is igazi dísz, hiszen a szép zöld levelek arannyal vannak pöttyözve. A növény Kelet-Ázsia csapadékos, enyhe telű vidékein őshonos. 2-3 méterig nő meg, hajtásai sűrűn elágaznak. A japán babérsom lombja dús, jól mutat árnyékban, más növényekkel vegyítve is. Nem csak levelei csodaszépek, bíborlila virágai is vonzzák a szemet, és természetesen bogyói is igen látványosak.
A japán babérsom kedveli az árnyékot, a nedves talajt. Lassan növő, mérsékelten fagyálló faj. Öntözést igényel, de rövid ideig a szárazságot is elviseli.
A növény minden része mérgező, gyerekek közelébe nem ajánlott ültetni.
Kiemelt kép: Pixabay
