Gyermeki szívnek nincs is jobb, mint egy saját kuckó a sűrű erdőben, ahol senki nem talál meg, és ahol mindenféle titkos és kalandos dolgokat lehet kigondolni és megvalósítani. Minden gyermek vágyik titkon egy rejtekhelyre, ami csak az övé, de persze az is remek, ha ez a hely nem az erdő mélyén, hanem az udvaron van.
Mészáros Judit gyermekei is vágytak egy lakra, ahol jókat lehet játszani, édesanyjuk pedig gondolt egyet, és megvalósította gyermekei vágyát. Nem is akárhogyan!
Gyermekkoromtól fogva barkácsoltam az édesapámmal, először csak lábatlankodtam körülötte, majd „fogd meg ezt”, tartsd meg ezt” feladatokat kaptam. Később a szerszámokat is a kezembe foghattam, egyre nagyobb teret kapva arra, hogy én magam is alkossak. Mai napig hálás vagyok a szüleimnek. Minden ötletemet támogatták és engedték a fantáziám szüleményeit megvalósítani
– mesélt Judit barkácsolási szenvedélyéről és szüleiről, akik maguk is alkottak, hiszen Judit édesanyja kosztümös filmeben varrta a színészeknek a ruhákat, édesapja pedig igazi ezermester volt.
Judit első munkáit baráti megbízásból készítette. Ötletelt, rajzolt, aztán édesapjával együtt megvalósították a megálmodott terveket.
Az évek múlásával a szerepek megfordultak a rutin, tapasztalat még mindig az apu volt, de egyre kevesebbet tudott segíteni és egy idő után, sajnos már a kivitelezés is rám maradt. Lehetőség, tennivaló pedig mindig megtalált, mindig készült valami egyedi a kezem alatt
– mesélte az édesanya, akinek akkor változott meg az élete, amikor kisfia megszületett.
A fiam születésével addigi életem más értelmet kapott, gondolom ezzel nem mondok újat. Sok minden megváltozott körülöttem, majd a kislányom is megszületett. Talán ekkor került szóba először, hogy milyen jó lenne egy kis „mézeskalács” házikó, olyasmi, mint amiben lakunk. Teltek-múltak a hónapok, és közbeszólt egy újabb költözés, mert megékezett a harmadik gyermekünk. A költözéssel egy újabb átalakítás vette kezdetét, így itt nyílt lehetőség a régi terv, a lányok mézeskalács házának a megvalósítására
– mondta el Judit.
Szeptemberben lebontották a házuk tetejét, a bontás során megmaradt faanyagokat pedig felhalmozták a kert végében. Télre ott maradtak, majd Judit egy tavaszi napon úgy döntött, megszünteti azt a raklaphegyet, amin a tetőcserepet hozták. Ekkor kezdődött a mézeskalácsház építése.
Egymás mellé raktam a raklapokat és kitaláltam mekkora lesz az alapja. Mivel a fiunk már nagyobb, az is szempont volt, hogy még ő is el tudjon vonulni, ha szeretne
– mesélte a kezdetekről Judit.
A ház mérete végül 1,5 raklap lett szemből és hátulról és 1-1 raklap oldalt. Az aljára is 1,5 raklap kellett, ezzel aztán a felhalmozott raklapmennyiség el is fogyott.
A raklapok közé Judit a megmaradt tetőléceket faragta be. Mivel nincs egyforma távolság a raklap rései között, ezeket egyesével kellett kiszabnia. A házikó magasságát is a tetőlécek segítségével alakította ki.
A magasságot látvány alapján döntöttem el. Azt vettem figyelembe, hogy az én szememnek mi az a magasság, amivel az összkép egy egységet alkot. Azt már a kezdetek kezdetén tudtam, hogy kifelé fogom fordítani a raklapokat, így belül nagyobb hely marad, kívülről pedig a raklap lábaiba virágot terveztem ültetni
– árult el ,,kulisszatitkokat” az építésről Judit.
A tetőlécre kívülről és belülről is bontott lambéria került fel, az ablakok helye pedig adott volt a virágtartók miatt. Az ajtó feletti áthidaló egy a hangyák által megmunkált gerendadarab lett, míg az ajtókeret többi részét a nagyház bontott gerendái adták, ahogy a teljes kisház lábait is.
A lábazat kivitelezése a fiam és a férjem érdeme. Amikor a négy panel elkészült, amit előtte lecsiszoltam, már csak össze kellett szerelni. Ezt követte a tető fedése. Itt szintén a megmaradt lambéria került felrakásra, takarással
– mondta még el Judit, aki nagyon boldog, hogy a gyerekek álmát úgy tudta megvalósítani, hogy közben sok, még értékes, de már nem használt anyagot is újra tudott hasznosítani.
Utolsó simításként milesi lazúrral lekenték a házikót, a virágládákba virágokat ültettek és felszerelték a lépcsőt, ami szintén bontott anyagból készült. A lak belsejét laminált lappal burkolták, ezután a lányok megtervezték a berendezést.
Ezer és ezer ötlettel állnak elő és én szeretném ezt meghagyni az ő részükre, bízva abban, hogy ezzel én is hozzásegítem őket ahhoz, hogy felnőttként is merjék megvalósítani álmaikat, ötleteiket. Én ezt kaptam örökségül és remélem tovább tudom adni. Addig is a kivitelezésben segédkezek
– árulta el Judit, akinek saját facebook oldalán, a Mészi Home-on további pazar munkák is megtekinthetők.
