Így telik a dolgozó méhek életének 42 napja

A dolgozók csapatjátékosok, egyesült erővel látják el a kaptár fenntartásához szükséges tevékenységeket életük 6 hetében.
Kapcsolódó cikkek

A tudomány jelenlegi állása szerint az első méhek 100 millió évvel ezelőtt jelentek meg. A mézelő méh (Apis mellifera) feltételezhetően Indiából származik, háziasítása 6000 évvel ezelőttre tehető. Megporzó tevékenysége miatt jelentős szerepet tölt be a mezőgazdaságban – a kultúrnövények beporzásával hozzájárul a termés mennyiségének növeléséhez, – hatással van a bioszférára, illetve biztosítja a vadon élő növényfajok diverzitásának fenntartását is.

A házi méh államalkotó rovar – olyan nagy családokban él, ahol az egyedek többsége nem szaporodik, hanem a család többi tagját támogatja a szaporodásban. A méhkolóniákban nagyon magas társadalmi szervezettségben élnek, melyben felosztják egymás közt a szaporodás és kolónia ellátásának feladatait.

Egyedülálló példái a tökéletes közösségnek, közismerten csodálatra méltó szervezettség uralkodik bennük –  a méhcsalád tagjai speciális feladatokat látnak el a kollektív túlélés, – tágabban értelmezve a faj fennmaradása érdekében.

Az alábbi videóban a méhek 21. napos fejlődését láthatjuk.

A méhek munkásosztálya a dolgozó. Életük rövid és küzdelmes, szemben a herék vagy hős katonák kellemes vagy veszélyes foglalkozásával. Meddig élnek és mit csinálnak? A választ a “Méhek, mézek nagykönyve” című kötetében találhatjuk.

A dolgozók életciklusa és feladataik

1–3. nap: A kaptár takarítása. A dolgozók első feladata a frissen kikelt példányok lépsejtjeinek, köztük a sajátjuk kitakarítása.

4–12. nap: Dajkamunka. A dajkák táplálják és gondozzák a fejlődő lárvákat. A dajkák a kaptár összes lárváját percenként ellenőrzik! Az idősebb dajkák a méhanyát is gondozzák: méhpempővel táplálják, és ha szükséges, eltávolítják az anyagcseretermékeit is.

12–18. nap: A nektár begyűjtése. A kaptár belső munkálatait ellátó méhek átveszik a mezőkről és virágokról visszatérő táplálkozó egyedektől a pollent és a nektárt. Ezeket méhsejtekbe töltik, érlelik, majd a nektárt mézzé alakítják, a pollenből pedig méhkenyeret készítenek. A kaptár belsejében és a bejáratnál a szárnyukkal legyezve a dolgozók gondosan szabályozzák a kaptár páratartalmát és hőmérsékletét. A fészekben, ahol a méhlárvák cseperednek, állandóan 32–35 °C hőmérsékletet tartanak a leghidegebb téli hónapokban is.

12 napos koruktól a dolgozók már képesek viaszt kiválasztani, ebből épül fel a kaptár belsejében a méhsejtes lép. A viaszt apró viaszpelyhek formájában választják ki a dolgozók a potrohukon található mirigyekből.

18–21. nap: Őrködés. A méhek elenyésző hányada őrködik. Ezek a dolgozók a kaptár bejáratánál állnak, és szemmel tartják a betolakodókat. Az ismeretlen feromont (ez határozza meg a rovarok szagát) kibocsátó méheket és a más fajhoz tartozó élőlényeket az őrök nem engedik be a kaptárba.

22–42. nap: Kaptáron kívüli élelemkeresés. Életük második felében a dolgozók kimerészkednek a kaptárból a külvilágba. Először rövid felderítő repülésekre indulnak a kaptár közvetlen környezetében, majd fokozatosan egyre hosszabb utakra vállalkoznak. A kaptár lakóinak nektárt, virágport és vizet keresve akár több kilométerre levő virágokat is meglátogatnak. A méhkaptárban az egyedek többsége kis méretű nőstény dolgozó méh.

Élettartamuk nyáron 3–6 hét, míg a kisebb megterheléssel járó téli időszakban 3 vagy akár 6 hónapig is élhetnek. Vigyázzunk rájuk!

A kolónia csodás életét ebben a videóban  csodálhatjuk.

Kapcsolódó
10 virág, ami garantáltan méheket csal a kertbe
Az élénk színek vonzóak, ezen belül a kék, lila, sárga, fehér virágokat különösen kedvelik a méhek.