Az elmúlt évtizedben új települési madárvédelmi problémaként jelentkezik az épületek erkélyein, lapostetőin március-áprilisban fészket építő és kotlani kezdő tőkés récék, majd a fiókák kikelésének és fészekelhagyásának április-májusi időszaka – tudatta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) hétfőn az MTI-vel. .
A tájékoztatás szerint a többnyire talajon fészkelő ludak, récék és bukók egyes fajai rendszeresen költenek vízközeli sziklafalak párkányain, erdők fáinak odvaiban is, ahonnan a frissen kikelt fiókáknak a mélybe kell vetniük magukat.
A fészekhagyó fiatalok vastag és tömött, levegővel teli tollazata az azonnali úszóképesség mellett a sok méter magasan lévő fészekből kiugró fiatal madarak testi épségét is biztosítja, nagy százalékban megóvva őket a becsapódás végzetes sokkjától.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="2400" width="3229" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Madaraknál is ismert a szupernormális viselkedés, amikor az erős motivációs, többnyire a fajfenntartáshoz kapcsolódó hatás alatt álló élőlény bizonyos kulcsingerek hatására a szemlélő számára megdöbbentő, többnyire rekorddöntési kísérletnek tűnő dolgot tesz. Úgy tűnik, hogy a városok magas épületei ilyen szupernormális kulcsingert jelentenek a költési izgalomban lévő tőkésréce-tojók számára, melyek így a fészkeiket a majdan kikelő fiókák számára nem megfelelő helyekre építik.
Az eredetileg kavicsos zátonyokon, fövenyeken fészkelő kis lile is fel-felköltözik gyönkaviccsal burkolt lapos tetőkre, elsősorban településszéli szuper- és hipermarketes tetőire, ahol fészekhagyó röpképtelen fiókái hasonló problémával szembesülnek, mint a récék – olvasható a közleményben.
Bővebb információk a témában ide kattintva találhatók.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="270" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
