Claude Monet giverny-i kertje valószínűleg Franciaország leghíresebb kertje. Évente 500 000 ember látogató csodálja meg a Szajna-parti települést.
Ha a neves impresszionista festő nem érkezett volna ide 1883-ban, akkor valószínű, hogy a falu egy csendes vidéki holtág maradt volna. Monet szenvedélyes kertész volt, és amikor a Kazlak sorozat meghozta számára az anyagi sikert, 1893-ban vásárolt egy földdarabot tóval a háza mellett, azzal a szándékkal, hogy létrehozzon valamit, ami kedves a szemnek és témája lehet festményeinek. Az eredmény a híres kert lett, a még nevezetesebb vízililiomokkal (tavirózsákkal).
A hosszú évek, amelyeket Monet Givernyben lévő házában töltött, művészi zarándokhellyé változtatta a környéket. Itt telepedett le társával, Alice Hoschedéval és gyermekeikkel, és itt élt 1926-ban bekövetkezett haláláig. Itt festette leghíresebb festményeit, a híres tavirózsás és a japán hídfestményeket is.
1899-ben 18 darabból álló sorozatot kezdett festeni a tó felett átívelő gyaloghídról, amelyek közül tizenkettőt fejezett be. A kép függőleges elrendezése, amely ritka ebben a sorozatban, jól kiemeli a vízililiomokat és a tükröződéseket a vízfelületen.
Monet virágokban gazdag kertet tervezett, amelyek közül talán a legszebb a tavirózsával teli tó, ami később a legnagyobb inspirációt jelentette a festményeihez. A Vízililiom sorozat világszerte kedvelt lett, így lett ismert kis normandiai falu, Giverny.
Monet halálát követően vagyona felaprózódott. Hála a nagylelkű adományozóknak, különösen a gazdag amerikai mecénásnak, Walter Annenbergnek, akik segítségével a házat és a kerteket gyönyörűen helyreállították, és azóta rengeteg turistát vonz.
A festői Giverny faluba a mai napig rengeteg művész és műkedvelő látogat, akiket számos galéria, teázó, szálloda és étterem várja.
Virágoskert
Több ezer virág varázsolja el az idelátogatókat, köztük tulipánok, íriszek, keleti pipacsok és pünkösdi rózsa tömegei – csodálatos sokszínűség a kert minden szegletében, amelyek Monet festményeihez adtak inspirációt. A ház előtti virágoskert különösen lenyűgöző. A kert egyenes vonalú, sok hosszú ágyással, köztük sétányokkal, rózsákkal, burjánzó fűvel és fával.
Monet a legegyszerűbb virágokat (margaréta, napraforgó és mák) keverte a legritkább fajtákkal. A központi sikátort vasívek borítják, amelyeken futórózsák nőnek.
Claude Monet nem szerette a szervezett vagy korlátozott kerteket. A virágokat színüknek megfelelően házasította, és hagyta őket szabadon növekedni. Az évek múlásával a botanika a szenvedélye lett, és egyre több növényt cserélt barátaival. Mindig a ritka fajták után kutatott és nem sajnálta a pénzt a ritkaságokra.
Minden pénzem a kertembe megy
– mondta. De azt is:
El vagyok ragadtatva a virágaimtól
Az ültetés módját és színharmóniáját nyilvánvalóan festői szemmel választották ki és a hatalmas, fallal körülvett kert minden lépése vizuális csemege. Nyilvánvalóan Monet is elégedett lenne vele, mivel néhány festményén is így szerepel.
A vízikert
A vízikertek japán témájúak, és egy japán híd mása is látható, amely Monet híres festményein is szerepel. Valószínű, hogy a házában látható japán nyomatok gyűjteménye ihlette a kertet, melyek tele vannak híres tündérrózsával, és az egyik legnagyobb élmény ezeket a virágokat látva átsétálni a hídon. A tavak széle is gyönyörűen beültetett füzekkel, cseresznyefákkal, rododendronnal és azáleával, páfrányokkal, íriszekkel és még sok minden mással.
Soha azelőtt festő nem formálta meg ennyire témáit a természetben, mielőtt megfestette volna őket. A mindig ködöt és fóliát kereső Monet kevésbé a virágoknak szentelte magát, mint a vízben való tükröződésnek, egyfajta fordított világnak, amelyet a folyékony elem transzformál.
Monet háza
Közel tíz évre volt szükség ahhoz, hogy a kert és a ház visszanyerje egykori pompáját. A padlók és a mennyezeti gerendák elkorhadtak, egy lépcsőház bedőlt, fák nőttek a nagy műteremben.
Claude Monet 1926-os halála után fia, Michel örökölte Giverny házát és kertjét. Nem lakott ott, és Monet mostohalánya, Blanche gondoskodott az ingatlanról. A második világháború után a házat és a kertet elhanyagolták. Michel Monet 1966-ban az Academie des Beaux-Arts örökösévé tette. 1977-ben Gérald van der Kempet nevezték ki a Giverny kurátorává, majd ezt követően kezdődött a ház és a kert rekonstrukciója.
A stílus meglehetősen egyszerű, de tele van melegséggel, színekkel és festményekkel. A szobában, amely eredetileg a műterme volt, Monet festményeinek másolatai láthatók (sok eredeti a párizsi Musée Marmottan Monetban található). Más szobákban Monet barátainak festményei találhatók (Cezanne, Sisley, Renoir, Manet). Hálószobája bájos, halványsárgára festett, egyszerű bútorokkal és három nagy ablakkal, amik a szeretett kertjére néznek. Az étkező a legélénkebb, a falak és a bútorok mindegyike gazdag kanári sárgára festett, láthatóan Monet nem törődött a viktoriánus időkben annyira divatos sötét fával!
