Monet kertje ma is egy valóságos műalkotás

Claude Monet giverny-i kertje valószínűleg Franciaország leghíresebb kertje. Évente 500 000 ember látogató csodálja meg a Szajna-parti települést.

Ha a neves impresszionista festő nem érkezett volna ide 1883-ban, akkor valószínű, hogy a falu egy csendes vidéki holtág maradt volna. Monet szenvedélyes kertész volt, és amikor a Kazlak sorozat meghozta számára az anyagi sikert, 1893-ban vásárolt egy földdarabot tóval a háza mellett, azzal a szándékkal, hogy  létrehozzon valamit, ami kedves a szemnek és témája lehet festményeinek. Az eredmény a híres kert lett, a még nevezetesebb vízililiomokkal (tavirózsákkal).

A hosszú évek, amelyeket Monet Givernyben lévő házában töltött, művészi zarándokhellyé változtatta a környéket. Itt telepedett le társával, Alice Hoschedéval és gyermekeikkel, és itt élt 1926-ban bekövetkezett haláláig. Itt festette leghíresebb festményeit, a híres tavirózsás és a japán hídfestményeket is.

1899-ben 18 darabból álló sorozatot kezdett festeni a tó felett átívelő gyaloghídról, amelyek közül tizenkettőt fejezett be. A kép függőleges elrendezése, amely ritka ebben a sorozatban, jól kiemeli a vízililiomokat és a tükröződéseket a vízfelületen.

Élete utolsó 30 évében ez a kert lett fő művészi témája, itt festette a vízililiomokról szóló sorozatát

Monet virágokban gazdag kertet tervezett, amelyek közül talán a legszebb a  tavirózsával teli tó, ami később a legnagyobb inspirációt jelentette a festményeihez. A Vízililiom sorozat  világszerte kedvelt lett, így lett ismert kis normandiai falu, Giverny.

Monet halálát követően vagyona felaprózódott. Hála a nagylelkű adományozóknak, különösen a gazdag amerikai mecénásnak, Walter Annenbergnek,  akik segítségével a házat és a kerteket gyönyörűen helyreállították, és azóta rengeteg turistát vonz.

A festői Giverny faluba a mai napig rengeteg művész és műkedvelő látogat, akiket számos galéria, teázó, szálloda és étterem várja.

Maga a kert két részből áll, a ház előtti virágoskertből és a híresebb vízikertből

Virágoskert

Több ezer virág varázsolja el az idelátogatókat, köztük tulipánok, íriszek, keleti pipacsok és pünkösdi rózsa tömegei – csodálatos sokszínűség a kert minden szegletében, amelyek Monet festményeihez adtak inspirációt. A ház előtti virágoskert különösen lenyűgöző. A kert egyenes vonalú, sok hosszú ágyással, köztük sétányokkal, rózsákkal, burjánzó fűvel és fával.

Monet a legegyszerűbb virágokat (margaréta, napraforgó és mák) keverte a legritkább fajtákkal. A központi sikátort vasívek borítják, amelyeken futórózsák nőnek.

Claude Monet nem szerette a szervezett vagy korlátozott kerteket. A virágokat színüknek megfelelően házasította, és hagyta őket szabadon növekedni. Az évek múlásával a botanika a szenvedélye lett, és egyre több növényt cserélt barátaival. Mindig a ritka fajták után kutatott és nem sajnálta a pénzt a ritkaságokra.

Minden pénzem a kertembe megy

– mondta. De azt is:

El vagyok ragadtatva a virágaimtól

Az ültetés módját és színharmóniáját nyilvánvalóan festői szemmel választották ki és a hatalmas, fallal körülvett kert minden lépése vizuális csemege. Nyilvánvalóan Monet is elégedett lenne vele, mivel néhány festményén is így szerepel.

A vízikert

A vízikertek japán témájúak, és egy japán híd mása is látható, amely Monet híres festményein is szerepel. Valószínű, hogy a házában látható japán nyomatok gyűjteménye ihlette a kertet, melyek tele vannak híres tündérrózsával, és az egyik legnagyobb élmény ezeket a virágokat látva átsétálni a hídon. A tavak széle is gyönyörűen beültetett füzekkel, cseresznyefákkal, rododendronnal és azáleával, páfrányokkal, íriszekkel és még sok minden mással.

Soha azelőtt festő nem formálta meg ennyire témáit a természetben, mielőtt megfestette volna őket. A mindig ködöt és fóliát kereső Monet kevésbé a virágoknak szentelte magát, mint a vízben való tükröződésnek, egyfajta fordított világnak, amelyet a folyékony elem transzformál.

Monet háza

Közel tíz évre volt szükség ahhoz, hogy a kert és a ház visszanyerje egykori pompáját.  A padlók és a mennyezeti gerendák elkorhadtak, egy lépcsőház bedőlt, fák nőttek  a nagy műteremben.

Claude Monet 1926-os halála után fia, Michel örökölte Giverny házát és kertjét. Nem lakott ott, és Monet mostohalánya, Blanche gondoskodott az ingatlanról. A második világháború után a házat és a kertet elhanyagolták. Michel Monet 1966-ban az Academie des Beaux-Arts örökösévé tette.  1977-ben Gérald van der Kempet nevezték ki a Giverny kurátorává, majd ezt követően kezdődött a ház és a kert rekonstrukciója.

A stílus meglehetősen egyszerű, de tele van melegséggel, színekkel és festményekkel. A szobában, amely eredetileg a műterme volt,  Monet festményeinek másolatai láthatók (sok eredeti a párizsi Musée Marmottan Monetban található). Más szobákban Monet barátainak festményei találhatók (Cezanne, Sisley, Renoir, Manet).  Hálószobája bájos, halványsárgára festett, egyszerű bútorokkal és három nagy ablakkal, amik a szeretett kertjére néznek. Az étkező a legélénkebb, a falak és a bútorok mindegyike gazdag kanári sárgára festett, láthatóan Monet nem törődött a viktoriánus időkben annyira divatos sötét fával!

Kapcsolódó

Minden, amit elképzelsz, az valóságos, vallja a galériát működtető művész

Bölcsészként végzett, pályát módosított, ma már egy lenyűgöző galériát működtet.