A 2000-es évek eleje óta két, világszinten is jelentős mezőgazdásági károkat okozó, idegenhonos inváziós címerespoloskafaj, a zöld vándorpoloska (Nezara viridula) és az ázsiai márványospoloska (Halyomorpha halys) jelent meg hazánkban.
Mindkét fajnak közel 300 tápnövénye ismert, melyek közt több fontos, főleg kertészeti kultúrában termesztett haszonnövény is megtalálható.
Szúró-szívó szájszervüket átszúrják a növények szövetein, befecskendezik a nyálukat, amely hatására elindul a rothadás. A növények így megpuhulnak, a poloskák pedig ki tudják szívni belőlük a tápanyagokat, nedveket.
Az imágók és a lárvák is képesek már károsítani a növényeket. Nyálukban olyan enzimek képződnek, amelyek hatására a levelek és a hajtások csak károsodhatnak, de a bimbók, virágok és magkezdemények el is halnak. Ráadásul a szúrásnál kórokozók juthatnak a növénybe, amelyek emberi fogyasztásra alkalmatlanná teszik, de nem csak ezért válik számunkra élvezhetetlenné, hanem mert a bűzmirigyeivel, emésztőnedvével és ürülékével is beszennyezi a zöldség-gyümölcsöt.
A kiskerti zöldségektől (paradicsom, paprika) a fákon át a gyümölcsökig vagy a kukoricáig semmi sincs biztonságban tőlük.
Jelen kérdőív ezt hivatott felmérni, kitöltésével hozzájárulunk az inváziós poloskafajok kártételének megismeréséhez. A felmérés eredményeit a specifikus védekezési módok kidolgozásához kívánják a jövőben felhasználni. A fajok azonosításához a mellékelt képek nyújtanak segítséget.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="948" width="640" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Kérjük, amennyiben lehetséges, küldjetek fotódokumentációt az észlelésről az invaziospoloska@gmail.com e-mail címre!
- Begyűjtés: ha túl sok a poloska, meg lehet próbálni begyűjteni őket. Nem a legegyszerűbb, de mint egy lehetséges mód, be lehet vetni. A begyűjtéshez egy edényt félig töltsünk meg mosószeres vízzel, amelyre, ha leszáll a poloska, a lúgos felületi feszültség miatt nem tud kimászni belőle.
- Csalinövények: a gabonafélék ültetése a kert különböző területein egy hatékony csali lehet. A kalász vonzza a poloskákat, nem csak sokan és rendszeresen összegyűlnek rajta, de a lárváik is rajta találhatók. A mángoldot is kedvelik, ezt növényt is bevethetjük csalinak.
- Kártevőriasztó növények: sokak véleménye szerint a fokhagyma, bazsalikom, menta riasztja a poloskákat. Ártani biztosan nem fog, ha ezeket a növényeket ültetjük a veteményes mellé.
- Természetes ellenségek: az énekesmadarak és a denevérek például ilyenek. Röptükben elcsípik a poloskákat, és velük etetik kicsinyeiket. Még a lárváikat is elpusztítják. Ha a kertünkben van megfelelő költő- és búvóhely számukra, cserében megoldják a poloskainváziót.
- Környezetbarát permetlevek: Keverjünk permetlét, amelyben 1 liter vízhez 10 dkg szárított chili kerül, valamint néhány csepp mosogatószer vagy szappan. Készítsünk olyan mixet, amiben 1/3 rész tej és 2/3 rész fent leírt összetételű permetszer keveredik, és permetezzük rá a növényeinkre.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="270" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
