Kertünk-Portánk

A jövő építőanyaga lehet a sokoldalú bambusz

pixabay
pixabay
Egy hektárnyi bambusz 60 év alatt 306 tonna szén-dioxidot képes megkötni.

Bambuszerdők telepítésével megelőzhetők lennének az erdőírtások – írta az ng.hu.

Kapcsolódó
Bambuszkápolnákat épített Ecuadorban egy magyar házaspár
Így segítettek a hatalmas földrengés sújtotta ország vallásos lakóinak.

A szakemberek szerint a leggyakoribb építőanyagforrások néhány évtized múlva kimerülnek, a probléma megoldásában segíthet az ázsiai növény. A bambusz alapanyagként való használata hamarosan megfelelő alternatívája lehet a természetbarát építkezésnek. A hasznos fűféle megköti a szén-dioxidot, emellett nyersanyagforrást is biztosít, valamint fontos szerepet játszhat a textil-, a papír- és az energiaiparban.

Valóságos kis bambuszerdő magasodik a Miskolc melletti Kistokajban álló családi ház kertjében. A borsodi községben élő Fekete Marcell és családja rajong a bambuszokért. A Földön fellelhető 1200 bambuszfaj közül, a család 40-50 fajt nevel, a legtöbb növényt Magyarországról szerezték be.

Marcell a National Geographic magazin kérdésére elmondta, azt tapasztalta, hogy itthon még mindig sokan félnek a bambuszoktól. Az emberek azt hiszik, hogy egy rendkívül agresszív fűfajta, amelynek terjedése megállíthatatlan, holott, ha nem akarjuk, hogy túlszaporodjon, csupán gyökércsapdázni kell.

pixabay

A bambusz sokoldalúsága a keményfák helyettesítőjeként lehetőséget kínál arra, hogy megvédjük a megmaradt erdőket. A hasznos fűféle megköti a nitrogént, termesztése nem juttat vegyszereket a környezetbe, fontos szerepet játszik a talajvédelemben, megakadályozza az eróziót, és megőrzi a talaj tápanyagait.

Világszerte hetente közel 1 millió hektár erdő pusztul el az erdőirtások következtében. Ideje elgondolkozni azon, hogy bambuszerdők ültetésével csökkentsük ezt a számot, és megvédjük a megmaradt erdőket.

Kapcsolódó
Erdősítettek egy osztrák focistadiont
Fával ültették be a klagenfurti Wörthersee-stadiont.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik