Tudni kell, hogy a városban élő parlagi galambok nem védettek, de természetesen, nem is lehet akárhogyan fellépni ellenük – mondta Somoskői Péter, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Bükki Helyi Csoportjának alelnöke a BOON-nak.
A galambok azért költöznek a városokba, mert itt meg tudnak húzódni az épületek mélyedéseiben, padlásokon, erkélyeken és ennivalóból is bőven akad számukra.
Méreggel nem szabad ellenük védekezni, mert ahhoz más állatok is hozzáférhetnek.
Kilőni szintén tilos őket, mivel lakott területen vannak.
Legjobb megoldás, ha ráccsal vagy hálóval kizárjuk őket a védeni kívánt helyekről. Mivel viszonylag nagy a testük, így 5 centiméteres rácsozat is elegendő.
Természetes ellenségük a kerecsensólyom és vándorsólyom, így ezeknek a madaraknak a sziluettjét kitéve remélhetőleg, elijednek. Rossz hír viszont, hogy előbb-utóbb képesek rájönni, hogy nem igazi veszéllyel állnak szemben és utána ugyanúgy berepülnek, mint korábban.
A párkánytüskék sem hoznak mindig megoldást, előfordul, hogy fészeknek tekintik a galambok.
Galambgyérítést az önkormányzat rendelhet el, ekkor befogják a madarakat és messzire viszik őket, például a Dél-Alföldre. De előfordul, hogy onnan visszatalálnak.
Ugyanígy az önkormányzat tudja fogamzásgátló szer kihelyezését elrendelni, amivel megakadályozható a nagyobb szaporulat.
