Aki szereti a kovászos uborkát, a tökfőzeléket, az nem kérdés, hogy a kaprot is szereti. Legjobb, ha mindig kéznél van és csak le kell szakítani a kertből.
Így lehet kapor a kertünkben
A kapor vetésére a március az ideális, akkor már nem ártanak neki az előforduló fagyok.
Ha sárgarépánk is van, akkor mehet a kapor közéjük, így a répa kártevőit is elűzhetjük. Édeskömény közelébe viszont ne tegyük, mert beporozzák egymást és elvesztik az ízüket.
Legfeljebb 3 centiméter mélyre, egymástól 20-30 centiméter távolságra vessük a magokat.
14-21 nappal a vetés után bújnak ki a növények.
Nincs szükségük trágyázásra, mert hamar megnőnek és alacsonyabb lesz az illóolaj-tartalmuk.
Kezdetben félárnyékos helyen szeret, a virágzáskor több napfényre van szüksége.
Az ernyők megjelenéséig nincs szüksége öntözésre, innentől viszont már sok vizet kell biztosítani a számára.
Talajra nem igazán igényes, a homok kivételével szinte bárhol megterem.
A rövid, 3-4 hónapos a tenyészideje miatt akár elő- és utónövényként is termeszthető.
Közepesen melegigényes, kezdetben a hűvösebb idő, 4-5 fokos hőmérséklet is megfelelő, később 12-15 fok az ideális számára.
Akkor szüreteljük, ha eléri a 30–35 centiméteres magasságot. A hajtásokat szárítsuk meg és apróra összetörve zárt edényben tároljuk vagy fagyasszuk le.
Virágládában is kitűnően elél, ha kellő mennyiségű vizet kap, ne hagyjuk kiszáradni.
Ezért érdemes kaprot termeszteni
A kapor nem csak egészséges és finom, hanem kiváló rovarűzőként is működik a kertünkben– írja az Agroinform.
Az ókori népek fejfájás és gyomorpanaszok enyhítésére is használták.
A népi gyógyászat vízhajtó teaként, emésztési zavarok, hányinger, fogínygyulladás, álmatlanság vagy étvágytalanság elleni szerként is ismeri. Antimikrobiális hatása miatt kiváló sebgyógyító, de serkenti a tejképződést, és tumormegelőző hatása is van.
A-, B- és E-vitaminokban gazdag és sok ásványi anyag található meg benne, mint például a kalcium, vas, réz, magnézium, cink, foszfor és a folsav.
