Aki vidéken nőtt fel, annak minden bizonnyal megvan a saját személyes története arról, amikor közelebbi kapcsolatba került a csalánnal. Az élményre – mind, akik átéltük – élesen emlékszünk, és nem a növény memóriajavító tulajdonságai miatt. Sokkal inkább azért, mert igen fájdalmas volt. A csalán ugyanis erős önvédelmi fegyverrel van felszerelve, apró tűszerű szőrszálak formájában. Amikor megérintjük a növényt, a tűk átszúrják a bőrünket, hisztamint és hangyasavat fecskendeznek be, ami rendkívül kellemetlen érzést okoz. Az érintkezés után még jó sokáig.
A csalán egészségre gyakorolt hatása
Furcsa belegondolni, de régen az emberek önként csapkodták magukat ezzel a növénnyel, azért, mert hittek egészségre gyakorolt rendkívüli hatásaiban.
Nem véletlenül. A nagy csalán az egyik legismertebb gyom- és gyógynövény. Csípése kiválóan alkalmas ízületi fájdalmak, reumás panaszok csökkentésére valamint a keringés-fokozására.
A csalán rendkívül tápláló és tisztító tulajdonságokkal rendelkezik. Klorofillban és tápanyagban gazdag növény. Magas vastartalma miatt a csalánt vérképző és tisztító növénynek tartják. Levelei hisztaminban gazdagok, A-, C-vitamint és számos B-vitamin komplexet, béta-karotint, kalciumot , vasat, foszfort és káliumot tartalmaznak. A gyökere a fitoszterolt és zsírsavakat tartalmaz. A csalán a vér tisztítása mellett szénanátha, asztma, vérszegénység, hólyaghurut, magas vérnyomás és ekcéma kezelésére is használható. Segít az egészséges csontok, haj, bőr és fogak felépítésében, valamint elősegíti az egészséges veseműködést. Vizelethajtó és salaktalanító hatásáról is ismert.
A levelei tavasszal a legjobbak, leglédúsabbak és legfrissebbek, de szinte egész évben gyűjthetőek, míg a csalán gyökerét kora ősszel érdemes kiásni.
Csalán a kertben
A csalán nem csak az egészségünknek jó, de növényvédő hatásai is figyelemre méltóak. Vonzza a levéltetű ősellenségét a katicát, és más hasznos rovarokat, erősíti a mellette növő fűszernövényeket, a főzött csalánlé használatával pedig a gombás fertőzések remekül visszaszoríthatók. Levéltetvek, atkák ellen is bevethető.
Kiváló levéltrágyának, hasznos tápanyagforrás a növényeinknek.
Csalán a konyhában
A csalán természetesen emberi fogyasztásra is alkalmas. Több minden készíthető belőle: tea, leves, főzelék, szirup.
A főzelék – amit én magam is sokszor fogyasztottam gyermekkoromban – külsőre nagyon hasonlít a spenóthoz, ízvilága azonban teljesen más. A legjobb a zsenge hajtásokból elkészíteni. A csalánt kevés vízben puhára főzzük, kevés sóval, fehér borssal, bazsalikommal, gyömbérrel, kurkumával ízesítjük. Három evőkanál rántást adunk hozzá, egyet még rottyantjuk, és készen is vagyunk. Önmagában is remek, egy-két tükörtojással pedig fantasztikus. A leves receptje hasonló, de az rántást nem igényel.
A teát vízhajtás és méregtelenítés céljából szokás fogyasztani, de sokan esküsznek arra is, hogy a csalántea megszünteti az allergiát.
Elkészítése nem bonyolult: a levelek megmosása után a leveleket leszárítjuk, a száraz levelekből pedig bármikor főzhetünk teát. Ehhez a csalánleveleket 2,5 dl vízzel forrázzuk le, aztán 15 perc után szűrjük le.
Tavasszal és ősszel érdemes 6 hetes vértisztító csalántea kúrát tartani. Ehhez napi egy csésze csalántea elfogyasztása javasolt, lehetőleg reggel.
Amit a csalánról még tudni érdemes
- Üde, nedves erdők, vágások, szurdokerdők, gyomtársulások, mocsarak a csalán kedvenc élőhelyei. Talajigénye nitrogéngazdag, a talaj nitrogéntartalmának indikátora. Ha kertünkben megjelenik és megmarad a csalán, az egyértelműen jelzi, hogy tápanyagban gazdag a kert talaja.
- A középkorban háborús időkben a kendert helyettesítették vele, belőle készítettek fonalat és szövetet.
- Napjainkban egyre többen tartják tudatosan kertjükben, sőt balkonon is. Tartásánál figyelni kell arra, hogy rendkívül vízigényes növény, mindennapi locsolást igényel.
