Növényi étrend kontra veganizmus
Először is tisztázzuk, mi a különbség.
Mindkét irányzat követői kizárják az állati eredetű élelmiszereket az étrendjükből, a húsoktól kezdve a tejtermékeken át például a tojást és a mézet is. De míg az első csak egy étrend, a második, a veganizmus esetében egy egész életmódról, felfogásról beszélünk.
A veganizmus az állati eredetű termékek használatának mellőzése és az ehhez kapcsolódó filozófia, ami elutasítja az érezni képes állatok árucikk státuszát és kizsákmányolását, amely megnyilvánul a táplálkozás, a szórakozás, a ruházkodás és a higiéniai termékek választásában is. A veganizmus követőjét vegánnak nevezik. Magát a kifejezést Donald Watson 1944-ben, Angliában használta először. Watson nem volt elégedett a „vegetáriánus” szóval, mert az nem teszi érthetővé az indítékot, és csupán a hús és az állati összetevők étrendből való kihagyásáról szó.
A növényi étrendet követők motivációja főként saját egészségük javítása, míg a vegánok fő célja az állatok védelme.
Miért nem vegán minden zöldség?
A megoldás kulcsa a veganizmus fentebb említett meghatározásában rejlik.
Bár a növények, a zöldségek, gyümölcsök alapvetően természetesen vegának, de ha ezeket akár a kiskertünkben, akár a nagyobb gazdálkodók termesztik, akkor már nagy eséllyel nem mondhatók teljes egészében vegánnak. Ennek az oka pedig az állati eredetű trágya, amit gyakran alkalmazunk.
![Állatok védelmezője a vegán biogazdálkodás 1](https://s.24.hu/app/uploads/sites/11/2023/06/cdc-t9swayf6g40-unsplash-800x533.jpg)
Ha használjuk azt, az állat „elpotyogtat”, az már kizsákmányolásnak számít?
A veganista felfogás szerint, ha tartunk otthon „házikedvencként” – tehát, mint például egy kutyát -, disznót, tehenet és annak a végtermékével gazdagítjuk a földünket, akkor az rendben van. Viszont, általában ezeket az állatokat nem kedvtelésből, hanem haszonállatként tartjuk, így a trágya már az állatok kizsákmányolásának mellékterméke. Nagyüzemi állattartás esetén pedig egyértelmű, hogy csak a mostani (például tej) vagy jövőbeli (hús, bőr) hasznuk miatt vannak ott azok az állatok, tehát azzal, hogy megvásároljuk a trágyát ilyen helyekről, közvetve mi is támogatjuk az állatok kihasználását.
Vegán biogazdálkodás
Veganic gazdálkodásnak nevezik a „vegan” és az „organic” szavak összeolvadásával azt a fajta gazdálkodást, kertészkedést, mellyel az ökológiai termelés szabályainak megfelelően állítanak elő élelmiszereket, miközben elkerülik az állatok kizsákmányolását vagy károsodását. A vegán gazdálkodás során nem használnak állati eredetű termékeket, mint például a vérlisztből, halból, csontokból, trágyából előállított dolgokat, mivel ezen termékek az állatok húsának, tejének, szőrméjének, általuk való szórakoztatásnak vagy munkának az előállítása céljából történő tenyésztésének mellékterméke. Ezeknek a melléktermékeknek az értékesítése segít csökkenteni az állatok felnevelésével járó költségeket, és ezzel támogatja az állattenyésztést.
Mit használnak állati trágya helyett?
Növényi komposzttal gazdagítják a földet, extrém esetben pedig emberi vizelettel is, amivel plusz nitrogént juttathatnak a talajba. Természetesen, vegán emberektől származó vizelettel.
Vetésforgót alkalmaznak, mulcsoznak, így vissza tudják juttatni a kivett tápanyagokat a földbe.
![Állatok védelmezője a vegán biogazdálkodás 2](https://s.24.hu/app/uploads/sites/11/2023/06/paige-cody-z8gkie4kz0y-unsplash-800x534.jpg)
Miért jó ez az állatok védelmén kívül?
- Az így gazdálkodók fokozottan odafigyelnek a biodiverzitásnak a megőrzésére, a talaj egészégének megtartására.
- A zoonotikus – állatról emberre terjedő – betegségek elkerülhetők.
- Csökken az ételeket fogyasztó embereknél az antibiotikum rezisztencia kialakulásának esélye, mivel a nagyüzemi állattartásnál az állatok többféle antibiotikumot kapnak, amik a belőlük készült élelmiszerekkel bekerülnek az emberek szervezetébe is.
- Ha nem tenyésztünk haszonállatot, akkor azoknak nincs szükségük takarmányra, az ezáltal felszabadult területet használhatjuk emberi élelmiszerek termesztésére vagy visszaadhatjuk a természetnek, ahol élőhelyre lelhetnek a veszélyeztetett, kihalás szélén levő fajok is. Ha minden haszonállat eltűnne, akkor körülbelül 33 millió négyzetkilométerrel több földterület állna rendelkezésre a művelésre. Ez nagyobb terület, mint az egész afrikai kontinens – jelentette ki Marco Springmann, az Oxfordi Egyetem munkatársa egy 2016-os tanulmányában.
- Martin Hofstetter, a Greenpeace mezőgazdasági szakértője szerint a világ gabonatermésének 30 százalékát jelenleg sertésekkel és baromfikkal etetik meg. Ha ez a 30 százalék felszabadul, az ár csökken.
Mik a hátrányai a vegán biogazdálkodásnak?
Időigényes és nem egyszerű az átállás a „hagyományos” gazdálkodásról. A kártevőmentesítés kihívásokat okoz kizárólag vegán szemlélet szerint. A növényi komposzt előállítása drágább, mint az állati trágya beszerzése és egy kisebb gazdaság nem is feltétlenül tudja a szükséges mennyiséget megteremteni. Ez ahhoz vezet, hogy az így megtermelt növények drágábbak lesznek. Az állattenyésztésből élő gazdák számára egy ilyen átalakulás nagyon hátrányos lenne, az állattenyésztés sok szegényebb országban a jövedelem egyik fő forrása.
Jelenleg nagyon kevés vegán biogazdálkodás létezik és nagyjából elképzelhetetlen is, hogy nagy százalékban áttérjenek az állati trágyát is használók erre, illetve a vegánok körében sem veszi mindenki ennyire szigorúan az elveket és talán nem is kell, hiszen az ürülék felhasználása a legkisebb gond az állatok kizsákmányolásában. Mindenesetre ez is egy választási lehetőséget nyújt a vásárlóknak.