Mi folyamatosan ápoljuk, gyomtalanítjuk a kertünket, a szomszédunk pedig nem foglalkozik vele. A természet pedig teszi a „dolgát”, hamarosan óriási gyomnövények lepik el a területét. Az elején ez csak esztétikai probléma, ám hamarosan azok a gazok át fognak jönni a mi kertünkbe is, veszélyeztetve ezzel a haszonnövényeinket vagy éppen a gyepünket. Mit lehet tenni?
Első lépésként természetesen, érdemes beszélni a szomszéddal.
Azonban van, hogy egyszerűen nem érdekli a problémánk, illetve az is lehet, hogy egy elhagyatott területről van szó, melynek tulajdonosai nem is ott élnek, nem tudjuk felvenni velük a kapcsolatot.
Egyéb növényekről nincsen központi szabályozás, viszont a települések megalkothatnak egyéni rendeleteket. Például Gyulán a meghozott rendelet arra kötelezi a belterületen található ingatlanok tulajdonosait, használóit, hogy a nem haszonnövényként vagy dísznövényként gondozott lágy szárú növényzet méretét 30 centiméter alatt tartsák.
Ha nincs erre vonatkozó szabályozás a településen, akkor lehetőség van birtokvédelem kérésére.
A tulajdonosi jogoknak is van egy korlátja, amelyet a törvény így fogalmaz meg:
A szomszédjogi szabályok megsértése esetén birtokvédelmi eljárást is indíthatunk, ahol a zavaró szomszédot kártérítésre is kötelezhetik.
Birtokvédelmi eljárás a területileg illetékes jegyzőnél vagy a bíróság előtt indítható. Célszerű a jegyzőnél kezdeni, ez gyorsabb és hatékonyabb eljárás, bonyolult kérdések esetében kell bírósághoz fordulni.
A birtokvédelmi eljárás megindítása egy formanyomtatvány kitöltésével és az illeték befizetésével történik meg. A formanyomtatvány a polgármesteri hivatalok honlapjáról letölthető, de személyesen is lehet kérni ilyen papírt. Meg kell adni a felek adatait, illetve azt, hogy mivel valósult meg a birtoksértés, és ha vannak bizonyítékaink ezzel kapcsolatosan, azt is csatolni kell.
A jegyző eljárási határideje 15 nap. Az eljárásban lehetőség van szemlére, személyes meghallgatásra, szükség esetén akár tanúmeghallgatásra is. Szemle esetén a jegyző kimegy a birtoksértés helyszínére, és megállapítja, hogy valóban megtörtént-e a panaszos által bejelentett cselekmény. A szemle mellett gyakori a személyes meghallgatás is – a jegyző legtöbbször együttesen idézi meg a feleket, és igyekszik megismerni a felek álláspontját. A meghallgatásról jegyzőkönyv készül.
A jegyzői határozat ellen nincs helye fellebbezésnek, tehát azonnal végrehajtható, azonban jogszabálysértésre hivatkozással a bíróságon meg is lehet támadni. Jegyző előtt az eljárást csak a birtoksértést követő egy éven belül indíthatjuk meg, egy év elteltével közvetlenül a bírósághoz kell fordulnunk.
