A bambuszok története több ezer évre nyúlik vissza. A Föld minden részén találkozhatunk velük. Az Ázsiai és Japán kertek elengedhetetlen hozzátartozója, hiszen itt a bambuszok az egyik legfontosabb és legmeghatározóbb növények.
Bár a bambusz eredetileg Kínából származik, ma már nincs olyan kontinens, ahol ne élne meg, akár még hazánkban is. A Miskolc melletti Kistokajban nem csak, hogy megélnek ezek a különleges növények, hanem egész bambuszerdő teszi gazdaggá a kertet. A családi ház telkén 11 nemzetség több mint 70 fajtája található. A törpe bambuszoktól, a bokorbambuszokon át, a középtermetű bambuszokon keresztül, egészen az óriás bambuszokig.
Fekete Marcell – akit mindenki “A bambuszosként” ismer -, nemcsak, hogy rajong a bambuszokért, de mindent tud is róluk. Rengeteg tudást tett magáévá, ezt a tudását pedig örömmel adja át mindenkinek, akik fogékonyak ezen különleges növények iránt.
A fiatalember a Sokszínű vidék megkeresésére elmesélte, hogyan alakult ki a bambuszokkal való különleges kapcsolata és rengeteg érdekességet osztott meg velük kapcsolatban.
Bemutatkoznál a kedves olvasóknak?
Mielőtt belekezdünk, szeretném megköszönni, hogy engem tiszteltetek meg a bambuszokkal kapcsolatos megkeresésetekkel. Én egyszerűen csak Marci vagyok. Egy egyszerű 24 éves srác Miskolcról, a borsodi vármegyeszékhelyről. Habár, a legtöbben már csak “A bambuszosként” emlegetnek és ezzel kész is a teljes azonosítás. Jelenleg Kistokajban élek, ahol a bambusz kertem is helyet kapott. Főállásban az e-kereskedelem világában dolgozom egy kategóriájában piacvezető web áruháznak és annak minden aspektusával foglalkozom.
Mesélnél a kertről, mert úgy tudom a családi ház kertjében kaptak otthont a bambuszok?
Valóban, a házunk – a frontális szakaszon kívül – bambuszokkal van körülvéve. Igazság szerint a ház előtt is óriás bambuszok vannak, amelyeket extra nagy konténerekben tartunk, hátul teljesen szabadon vannak. Egyik látogatóm megjegyezte, hogy a bambuszokkal készített szelfijét prezentálva az ismerősöknek, tényleg elhitték neki, hogy a Távol-Keleten járt. Azóta mondogatom, hogy én minden reggel Vietnámban vagy Kínában kávézhatok, ami elég sokat dob az élményen.
Mikor és hogyan kezdődött a bambuszok iránti érdeklődésed és szereteted?
Ahogy a 10 000 lépéses út is egy lépéssel kezdődik, ehhez az egészhez elegendő volt egy bambusz tő. Ez kicsit több mint egy évtizeddel ezelőtt történt. Akkor még nem ismertük annyira ezt a növényt, édesapám hozta, mert megtetszett neki, mondhatnánk apukám, Fekete László nélkül ez mind nem jöhetett volna létre, amely egyébként 100%-ban igaz is. Azóta annak a bambusznak a nevét is tudjuk, Phyllostachys Nigra Henonis. Ez volt az első bambuszunk, nála láttam meg, hogy mire is képes ez a növény és mennyi idő alatt.
Sokan nem tudják, de a bambusz, mint anyag, a fához nagyon hasonlatos paraméterekkel rendelkezik, bizonyos tulajdonságaiban jobbnak mondható és hazánkban napi 20-30 centimétert nő, eredeti élőhelyén Kínában ennek többszörösét. A henonis egyébként Japán egyik leggyakoribb óriásbambusza, amely igen nagy részt tesz ki Japán gazdasági életében.
120 év után most újra virágzik ez a bambusz. 1908-ban volt az utolsó hivatalos feljegyzés a virágzásáról, így 2028-ig bezárólag az egész Földkerekségen sajnos el fog virágozni, amelybe a legtöbb telep bele pusztul. Egyes földrészeken hamarabb is neki lendülhet a ciklus végéhez közelítve a Henonis.
Sajnálatos módon hazánk egy ezek közül. Az én kertemben nekikezdett ennek a folyamatnak, és országunk rengeteg bambuszosa jelentette nekem az ország több pontjáról, hogy bizony neki is elkezdett virágozni ez a bambuszfajta. Nem tehetünk ellene semmit. Pont most érkeztünk a ciklushoz.
A hazánkban található éghajlat kedvező ezeknek a növényeknek? Hogyan reagálnak az évszakok változására, a téli időjárás – ha keményebb fagyok vannak -, nem tesz kárt bennük?
Ezen a bolygón több mint 1000 fajtája ismeretes a bambuszoknak. Ez a rengeteg variáció a Földet teljesen belepi egészen 1500 méter magasságig, az Antarktisz kivételével szinte mindenhol előfordul így rendkívül széles skálán mozog az alkalmazkodási képességük. Tehát nincs olyan hely, ahol ne élne meg a bambusz, csupán az adott klímára megfelelő fajtát kell választani.
Sokan szeretnének óriásbambuszokat látni, azonban a mi klímánkon ritkának számítanak, sajnos a legtöbben úgy gondolják, bármelyik bambusz képes hazánkban akár 10 centiméter széles átmérőt és 10+ méter magasságot elérni, ez azonban téves elképzelés. Ebből a sok bambuszfajtából becslések szerint körülbelül 150-200 fajta állja meg a helyét a mi klímánkon a tél miatt.
Itt Kistokajban, az ország egyik legészakibb, ha nem a legészakibb részén, 70+ bambusz variációm mindegyike örökzöld és teljesen állja a fagyot egy kivételével, a buddha hasa bambusszal, amely trópusi, így őt teleltetem. Télen ugyanúgy fest a kert, mint nyáron. Mindig a nyarat idézi. A bambuszokban télen sem áll meg a keringés. Meglepő, de pázsitfűféléről beszélünk. A komolyabb és fagyosabb telek, beszéljünk itt -20 fok alatti hőmérséklettől általában a levelekben tesz kárt vagy a szárakban, általában csak kis részeket érint a bambusztelepből. Még ettől is komolyabb hidegek esetén a teljes bambusz telep kifagyhat, de csak a föld feletti részek, a gyökérzet, gyöktörzse ép marad ilyen zord körülmények között is, amely a bambusz főszerve. A levelek újra hajtanak, örökzöld lévén, folyamatos a levélváltás.
Az új szárak pedig minden év tavaszán előbújnak a föld alól, amely a bambuszosok egyik kincskereső időszaka, ilyenkor mind kimegyünk a kertbe és keressük, egy magunk vagy családostul, hogy hol bukkannak fel az idei hajtások. Ez egyébként tavasszal kezdődik és az ősszel ér véget.
Ezek a növények milyen gondozást igényelnek, milyen az a klíma, amiben élni és egészségesen fejlődni tudnak?
Ezt igen gyakran teszik fel kérdésként nekem. Alapvetően minden növénynek vannak igényei, amely az optimális fejlődéséhez szükségeltetik. A bambuszok rendkívül ellenálló és kitartó növények. Kisebb korukban igényelnek kevesebb foglalkozást, mint például az öntözés. Amikor bambusz telepről beszélünk, már szinte semmi nincs, ami ártson neki. Nem kell vele foglalkozni. Azonban ha trágyázzuk, öntözzük, akkor mérföldekkel több eredményt érhetünk el, mintha ezt nem tennénk. Általánosságban elmondható, hogy a bambuszok a nedves üde, tápanyagban gazdag, kiváló lég- és széláteresztő talajt kedvelik. Lássuk be, ezen körülményekért a legtöbb növény hálás lenne. Nálam agyagos, rossz minőségű talaj található, és nagyon jól érzik magukat rajta.
Egy-egy növény, amíg szép nagyra cseperedik – láttam igazi bambusz erdő veszi körül a családi házat -, mennyi idő, amíg megnő?
Itt szokott lenni a legtöbb félreértés. A bambuszok ténylegesen 20-30 centimétert nőnek naponta. Tehát egy 5-10 centiméter átmérővel rendelkező 10+ méter magas szár 2-3 hónap alatt éri el teljes fejlettségét, mert a levélbontás időszaka is beleszámít.
A bambuszban az a csodálatos, hogy egyszerre nem egy, hanem rengeteg szárat fejleszt párhuzamosan. A Guinness rekord egyébként 120 centiméter egy nap alatt, amelyet Kyotóban mértek. Azonban egy bambusztő – óriás bambusz esetén – körülbelül 8-15 év mire a gyökérrendszere olyan fejletté válik, hogy képessé teszi saját magát a bögrétől vastagabb és 10 métert közelítő vagy meghaladó szárak hozatalára. A bambusz minden évben tapasztalható “hozama” lefölözi az előtte lévő összes év összhozamát, amely tulajdonsága miatt exponenciálisan fejlődik.
Rengeteg bambusznál az ötödik és a hatodik év a wow korszak az emberek életében, de az semmi ahhoz képest, amit a 10. évben tesz, hiszen ekkorra már egy igen fejlett rizómával rendelkező élőlényről beszélünk.
Milyen nagyra tudnak nőni, és mennyi ideális körülmények között az élettartamuk?
A világ legnagyobb bambusza, a Dendrocalamus Giganteus – sajnos trópusi bambusz, hazánkban nem él meg – 30 centiméter átmérőt és 30 méter magasságot is képes elérni. Jelenleg ez a csúcs. Egy-egy szár életidőtartama hazánkban maximum 5-7 év.
A telken mennyi bambusz kapott otthont? Milyen fajták?
11 nemzetség mintegy 70+ fajtája található. A törpe bambuszoktól, a bokorbambuszokon át a középtermetű bambuszokon keresztül az óriás bambuszokkal végződik a sor. Hazánkban tévesen a közepes termetű bambuszfajokat is óriás bambusznak nevezik.
Vannak természetes ellenségeik, amik veszélyt jelenthetnek a növényekre?
Nincs természetes ellenségük hazánkban, egyedül a takács atka szokta megtámadni, foltokat előidézve levelén. Ez sem okoz különösebb gondot a bambusznak, mert a levél számára gyorsan forgó eszköz.
Csak kerti díszként szolgálnak vagy valamire hasznosítod is őket?
A bambuszok mindig is többek voltak, mint dísznövények. A szárából annyi mindent lehet készíteni, mint a fából. Számomra, nem csak díszek a kertben, hanem feltöltődés. A legtöbben azért szeretnének bambuszt, mert ránéznek a szárára és még nem tudják mit, de valamit szeretnének készíteni belőle. Az embert elkapja a spontán kreativitás. Nem szeretem kivágni a bambuszaimat, mert tetszenek, azonban ebből szeretném elkészíteni a tervezett melegház vázszerkezetét. A nagyszüleim zöldségtermesztéshez használják, egyszerű karózásra, növényfelfuttatásra, viszont már képkeretet is készítettek belőle.
A kertben milyen pluszt ad ez a sok zöld növény? Gondolok arra, hogy a levegőt tisztítják, a nyári klímát, a forróságot kellemesebbé teszik, a talajban a gyökereik megkötik a vizet és árnyékot adnak a talajnak is.
Elméletileg a bambuszok a gyorsabb anyagcseréjüknek köszönhetően 35%-al több oxigént termelnek, mint a hagyományos kemény fák. Ezt több helyről is olvashatjuk. Az árnyékának és a párának köszönhetően bőrünkön érzékelhető mennyiségben csökkentik nyáron a forróságot. A gyökérzete természetesen szivattyúként működik árvíz esetén.
A hazánkban élő madarak vagy egyéb élőlények, amik egy családi ház kertjében előfordulnak, milyen kapcsolatot tudnak kialakítani ezzel a gyönyörű bambusz szigettel? Vannak olyan élőlények, amik otthonra találtak a védelmükben?
Rendszeres látogatóink a sünök. Egész teleket vészelnek át a siklókkal karöltve. A madarak rengeteg fészket készítenek nálunk, mintha inkább a bambuszt választanák a fák helyett. Ez utóbbi talán annak köszönhető, hogy a macskák a bambuszon nem tudnak felmászni. Többen számoltak be nekem arról, hogy kecskéket, őzeket etetnek bambusz levéllel és kifejezetten szeretik azt, a libák pedig a friss édes bambuszrügyekért valóságos csatározásokba kezdenek. Egyes bambuszokat a csigák, a hangyák is fogyasztják.
Ha a sok fajta közül választanod kellene – ami gondolom nem egy könnyű döntés lehet -, melyik fajtára esne a választásod, melyik áll hozzád a legközelebb és miért?
Phyllostachys Vivax Huanwenzhu inversa a kedvencem, a külseje és a benne rejlő potenciálok miatt.
Vannak előrelátó terveid a jövővel kapcsolatban, és ebben milyen szerepet kapnak a bambuszok?
Természetesen vannak, de ez még nem publikus.
Ha valaki tanácsot kérne tőled, mert szeretne a saját kertjébe is ültetni bambuszokat, mit tanácsolnál a számára, milyen jó tanácsokkal, praktikákkal látnád el?
Mielőtt bambuszt ültetünk, fontos felhívnom a figyelmet arra, hogy a legtöbb bambusz nagyon intenzíven terjed, kisebb kertekbe nem ajánlott a telepítése, ha mégis így döntünk, érdemes már az elején gyökércsapdát alkalmazni, ha egy bizonyos helyen szeretnénk tartani a bambuszunkat. Ez a gyökércsapda mélységben – bambusz és talaj függvényében – 50 és 100 centiméter körül alakul.
Kezdésnek nem futós gyöktörzzsel rendelkező bambuszt ajánlok, amelyek termetben maximum 2-3 méter magasra nőnek és 1 cm-től vékonyabb szárakat hoznak. Erre kiváló a Fargesia nemzetség legtöbb bambusza.
A bambusz napjaink egyik legmegosztóbb növénye, mert az éremnek mindig két oldala van. A pro- és kontra érvek pedig mindig nézőpont és cél kérdése marad. A tényállás az, hogy nincs gyorsabban fejlődő növény a bambusznál, amely, mint anyag elképzelhetetlenül sok dologra használható. 3d-ben nyomtatunk vele, a ruha, az építőipar, az élelmiszeripar egyik fontos alapanyaga és még sok mást is felsorolhattam volna.
A cikkben szereplő fotókat Fekete Marcell készítette, akinek a honlapján, Facebook oldalán és csoportjában számtalan érdekességet tudhatunk meg a bambuszokról.
