Akinek a kértjében egyszer is megjelent már a vadkomló, az tudja, mennyi fejtörést okoz, hogy megfékezzük a terjedését, a burjánzását. Egy kúszónövényről van szó, amely ráadásul olyan gyorsan nő, hogy némi túlzással szinte látni is lehet.
E sorok írója már negyedik éve építgeti, gondozgatja családjával a házuk közel ezer négyzetméteres telkét, ahol két tucat gyümölcsfa él, kialakított már feleségével több virágos kertrészt is, fel van már ásva egy kisebb terület a konyhakertnek – melyben a retek már szépen fejlődik – és épített a réti gyepre téglajárdát is, tájba illeszkedőt, ahol a téglaközökből a fű is kinőhet. De a vadkomlóval nem nagyon bír, bár már vannak sikerélmények.
Maga a növény, a vadkomló (Humulus lupulus) hazája valószínűleg Kelet-Európa volt, azonban a 8. század óta egész Közép-Európában elterjedt. Nedvesebb helyeken, ártéri és ligeterdőkben olykor áthatolhatatlan bozótot képez. Kétlaki, évelő kúszónövény, termése a sörgyártás egyik legfontosabb alapanyaga. Gyógynövényként nyugtató- és altatószerként, valamint gyomorpanaszok ellen használják – írja a Wikipédia.
A jobbra csavarodó száron horgas szőröket és keresztben átellenesen elhelyezkedő, hosszú nyelű, 3-5 karéjú, durva tapintású leveleket találunk. 10-40 m hosszú indáival bokrokra, fákra kapaszkodik. Tavasszal a friss hajtások a növényvilágban rendkívül gyorsnak számító 20-50 cm/hét sebességgel törnek elő a telet a talajban átvészelő, körülbelül 1-3 cm vastag és több méter hosszú gyöktörzsből.
A vadkomló kora tavasszal, az első ébredő növényekkel kel és már meg is jelennek a kis hajtások, hogy a kerítés tövéből szépen felkússzanak. Idén már figyeltem az ébredést és a még zsenge hajtást könnyű szerrel téptem le. Ha laza a talaj, akkor a gyökeréig le kell nyúlni és felhúzni a hosszan kanyargó növényrészt. Minél többet kiszedünk ilyenkor, annál ritkábban fog nőni, és ha kitartóak vagyunk, teljesen el is tűnhet. Itt azért több hetes munkáról beszélünk, háromnaponta érdemes visszamenni a területre, hogy bújik-e ki újabb komlóhajtás és ott megint leásni a tövéig és felhúzni a gyökeret.
A másik módszer pedig a folytonos nyírása a komlónak. Ha nincs módunk kihúzni a gyökereket, akkor mindig újra és újra le kell vágni a friss hajtásokat, akár fűnyíráskor, de inkább sűrűbben. A tapasztalat szerint ezzel nem írhatjuk ki teljesen, de jelentősen ritkítható.
És most jön a csavar. Az interneten kutakodva bizony több írás is megemlíti, hogy ez a növény ehető és még gyógynövényként is használható. Fel is kerestem állandó szakértőnket az ehető növények világából. Grósz Tamás, a Nagykörűn élő hobbikertész elmondta, hogy a vadkomló bizony egy ehető növény: a friss hajtása fogyasztható, a terméséből pedig sörélesztő készíthető. Mivel azonban nála nem él ez a növény, ő maga nem kóstolta még.
A Haszon arról írt cikkében, hogy a növény hajtásait igen ritka és drága ínyencségként kezelik Nyugat-Európában. A szakértők szerint a vadkomló hajtásait a begyűjtésük után érdemes a lehető leghamarabb elfogyasztani, hiszen hamar elveszítik az ízüket és a frissességüket. Az ízviláguk a színüktől függően spárgára, dióra vagy kelkáposztára emlékeztethet.
A Magyar Mezőgazdaság pedig megjegyzi, hogy a csírákat fogyasztják nyersen vagy forrázva is. Franciaország gyakran tejszínes mártással vagy buggyantott tojással tálalják. Kétféle hajtását fogyasztják a vadkomlónak: a nagyon korai fehér és a későbbi zöld hajtásait.
A fehér komlóhajtások szüreteléséhez elég korán, tavasszal kell kezdeni, amikor a hó még csak elolvadt, és a talajból a levél- és talajréteg alól kilógó első fényes, szinte fehér komlóhajtásokat találjuk. Ez a világ egyik legdrágább zöldségféléje, amelyet küzdelmes munkával lehet csak szüretelni, de az ínyencek garantálják, hogy megéri a fáradságot, illetve a borsos árat is.
A zöld komlóhajtások a növény fejlettebb hajtásai, ezeket tavasszal, márciusban, áprilisban lehet a legjobban betakarítani, de néha még májusban is lehet szüretelni.
Aki pedig szeretné kertjében nem gyomként, hanem ehető növényként termelni a vadkomlót, az tartsa kordában, hasonlóan például, ahogy a gyökérről szaporodó bambusz esetében. Ásson be gyökércsapdát vagy nyírja rendszeresen vissza és érkeznek is az újabb, friss hajtárok.
