Új őrület hódíthat Magyarországon – írta az Agrárszektor.
Ahogy a természetben is a fák és az alattuk élő aljnövényzet kölcsönhatásban vannak, ugyanígy lesz ez a kiskertben is. Egy ilyen rendszert kicsiben, egy házikertben is felépíthetünk.
Ez a fajta gazdálkodás nemcsak a fák és a köztük lévő növények közötti szinergikus kapcsolatot használja ki, hanem számos ökológiai és gazdasági előnnyel is jár. Idén is sokan tapasztalhatták, hogy az egyébként a nagy fényintenzitást igénylő zöldségfajok levelei, termései megperzselődtek. Itt lehet megoldás az agrárerdészet, a kistermetű fák között ugyanis fiatalabb korukban zöldségeket lehet termeszteni.
A fa megvédi a már károsan erős napsütéstől a sorközökbe ültetett kertészeti növényeket. Mivel azokat öntözéssel termesztjük, ez jó a fáknak is, hiszen több víz jut számukra is.
Számos pozitív hatása van az agrárerdészetnek
A fák gyökérzete megköti a talajt, lejtős területen csökkenti az eróziót és javítja a talaj szerkezetét. A lehulló levelek és ágak mulcsozó hatással is bírnak, később pedig tápanyagokkal dúsítják a talajt, így például kevesebb műtrágyára van szükség. A fák segítenek a terület vízgazdálkodásának az optimalizálásában is, a víz megőrzésében, csökkentik a felszíni lefolyást és javítják a vízminőséget.
A klímaszabályozó hatás is jelentős: fák között párásabb, hűvösebb, kedvezőbb a mikroklíma. A fák árnyékot adnak, csökkentik a párolgást és védenek a széltől. Ezáltal a talaj nedvesebb marad, és a növények kevésbé vannak kitéve a szélsőséges időjárási körülményeknek.
A biológiai sokféleség minden szempontból előnyös az együttéléskor, hiszen ahol monokultúra van ott az adott növény kártevői és kórokozói nagy számban megjelennek.
Kreatívan fejeszthető rendszer
A hagyományos mezőgazdasági rendszerekben is gyakori volt, hogy a fákat a földeken, földek szélén hagyták, így azok árnyékot biztosítottak az állatoknak és gyümölcsöt teremhettek. Az agrárerdészet modern formájának alapja a természet utánzásában rejlik. Az erdőkben a fák és a többi növénye kölcsönhatásban élnek egymással, és egy ökoszisztémát alkotnak. Az agrárerdészet célja, hogy ezt a természetes rendszert utánozza a mezőgazdaságban is.
A rendszer kreatívan tovább fejleszthető a lehetőségek és igények alapján. Például, ha ültet valaki egy mogyoróerdőt, az idővel mogyorót terem, valamint vágásérettségekor tűzifát is szolgáltat.
Amennyiben a kiültetett mogyoró csemetéket mikorrhizálják, azaz szarvasgombával beoltják, akkor az ültetvényben szarvasgombát is lehet majd szedni. Ameddig a mogyoró növények mérete engedi, addig a sorközökben tökfélék termeszthetők, de füvesíthető is az állomány közötti rész, kaszálóként is funkcionálhat.
