Kertünk-Portánk

Permakultúra kertet varázsolt a szemétdomb helyére az erdőlakó

Czéh Balázs dunántúli gazdasága öt év alatt sokat fejlődött.
Korábban a témában:

A 38 éves Czéh Balázs hat esztendeje gondolt egy nagyot, telket és egy romos házat vett Őrtilos község határában, a kihalófélben lévő Szentmihályhegyen. A fiatalembert hazahúzta a szíve, és újra elvarázsolta a Dráva mente füzeseinek, kaszálóinak, és színpompás réteinek élővilága, a délnyugati határ menti falvak érintetlen szépsége.

Vérbarack, üvegmeggy és mosolygó alma terem az ormánsági csodakertben
Az ormánsági Lantos Tamás családi birtokán több száz fajta őshonos gyümölcsfát nevel.

Egészen addig állatorvos szerettem volna lenni, míg rá nem jöttem, ez a munka abból áll, hogy életben próbálod tartani a haszonállatokat azért, hogy később más valaki megegye őket. Szerencsére édesanyám és nagyszüleim hagytak “félvadon” felnőni, hét éves koromig falun nevelkedtem. Természetes háziállatokkal, de őzet, vadmalacot, és fácánt is neveltem kisiskolás koromban

– mesélt gyermekkoráról Balázs a Sokszínű Vidéknek.

A vidéki gyermekéveket követően Czéh Balázs hat évig Budapesten élt, ahol – bár sok remek embert ismert meg – mégsem sikerült megszoknia a nagyvárosi élet ritmusát, nem tudott beilleszkedni. Útkereső időszakában végül Anglia felé vette az irányt, szerette volna kipróbálni magát, elindult szerencsét próbálni.

A permakultúra kertbe az ember a lehető legkevésbé avatkozik bele a természetes folyamatokba – Fotó: Czéh Balázs

A szigetországban a fiatalember dolgozni kezdett, és rövid idő múlva egy állatorvos család biodinamikus kertjében találta magát, ahol megtanulta a permakultúra kertészkedés alapjait. Czéh Balázs ekkor érezte meg, ez lesz majd az ő saját világa, ám tudta, saját kertje felvirágoztatásához először megfelelő helyet kell számára találnia.

Szerettem volna már hazajönni Angliából, egyúttal külön költözni édesanyámék házából. Úgy gondoltam, szülővárosom, Barcs környékén találhatok ehhez egy megfelelő telket. Egyik este telefonon megkértem édesanyámat, keressen nekem eladó telket a környéken, s ő hamar megtalálta a megfelelő portát, itt a Szentmihályhegyen

– mondta Balázs.

 

A romos állapotú, elhanyagolt ház a hegyen – Fotó: Czéh Balázs

Mese mese mátka, pillangós madárka

Ezt a tájat, a Dráva mentét évszázadokon keresztül szép számban lakták magyarok, horvátok, és beás cigányok. Napjainkban azonban elnéptelenedő falvak, parlagon heverő földek, és romos épületek árválkodnak az út mellett. Mint a mesében, ahol a madár sem jár, ott kezdett Balázs életet lehelni egy évtizedek óta elhagyott, elgazosodott kertbe.

Az újdonsült gazda a költözés után magasabb sebességi fokozatba kapcsolt, véget nem érő tereprendezésbe fogott. Megismerkedett az állattartás, a kertészkedés, a vályogvetés, és a csikótűzhely építés cseppet sem egyszerű fortélyaival, addig számára teljesen ismeretlen területeken kellett helyt  állnia Balázsnak.

Csodájára járnak a nagykörűi hobbikertész édenkertjének
Grosz Tamás nagykörűi kertje igazi édenkert. Egy kisváros nyugalmát váltotta fel, de nem bánta meg.

A vidéki élet a telek melletti, néhány hektáros bozótos erdővel, fél tucat birkával, néhány kecskével és egy hatalmas törmelékhalom eltüntetésével, és egy régi, romos ház újjáépítésével kezdődött. A fiatalember hamar megtanulta, szinte mindent fel lehet használni valamire, jellemző, hogy ahol elkezdték a kertet kialakítani, ott első ránézésre tisztának tűnt a gazosodott terület, mégis, annyi téglát találtak a fű között, hogy egy szép teraszt tudtak építeni később az építőanyagból.

Néhány év alatt sokat szépült a ház környéke – Fotó: Czéh Balázs

Czéh Balázsék vidéki birtokán kerítésre semmi szükség, gyönyörűen bokrosodott haszonnövények és cseperedő, fiatal gyümölcsfák között tyúkok kapirgálnak, juhok legelésznek.

Isten háta mögött, arccal az ég felé

Jelenleg juhok (9 ouessant, 2 racka, 5 cigája) és két ló az állatállomány, de kezdetben voltak kecskék, ludak, tyúkok és egy mangalica is, aki az első ágyásokat felszántotta, ám ő is biztonságban élt, mivel Balázs több mint húsz éve vegetáriánus. Mára hobbiállattá váltak a kecskék és a juhok is, a baromfik pedig két éve végleg eltűntek a kertből.

Czéh Balázs az állatait már családtagoknak tekinti – Fotó: Czéh Balázs

Ma magamról talán azt mondanám, hogy erdőlakó, vagy legfeljebb tanyasi vagyok.

Pontosan nem tudom, mekkora területem van, eddig talán tíz elhagyott telket, szőlőskertet, erdőrészt sikerült megvásárolni. Van köztük 500 négyzetméteres kis kert, és több mint fél hektáros, dombtetőtől patakvölgyig terjedő rét. Egyiken düledező romok várják, hogy kezdjünk valamit velük, másikon csupán állataink legelése nyomán bukkannak felszínre gyűrött tejeszacskók a nyolcvanas évekből

– mesélte nevetve a fiatalember.

Az erdőlakó férfi mostani, meseszép, fajgazdag kertje helyén eredetileg egy törmelékkel teli szemétdomb díszelgett.

Fotó: Czéh Balázs

Bár nagyszüleitől is sokat tanult, kezdettől fogva világos volt számára, hogy nem szeretne hagyományos kertet, nyílegyenes sorokkal. Különleges erdőkertje az ágyásokkal talán 1000 négyzetméter, melyben Balázs a permakultúra kertészkedés természetközeli elveit alkalmazza.

A permakultúra kert szabályait követi:

  • Nincsenek szigorú határok, vagy szabályos ágyások
  • Igyekszik belesimulni a természetbe
  • Talajtakarást, mulcsot használ gazolás, kapálás helyett
  • Évente újabb növényekkel kísérletezik, amelyik beválik, megmaradhat
  • Nem használ műtrágyát, nem permetez, erjesztett, gyógynövényes teákkal öntöz
  • Betartja a biodinamikus naptár javasolt időpontjait

Czéh Balázs célja az önellátó gazdaság elérése, ezért próbál minél többféle növényt termeszteni.

A növények összeválogatásakor fő szempont a télire való elraktározás, hiszen ősztől-tavaszig a gazdának abból kell megoldania az élelmezést, amit a kamrában az év folyamán felhalmozott. Balázs egy éve teljesen vegán életmódra tért át, ezért még inkább ügyel a növényfajták sokszínű társítására.

Rigófiókák a fészekben – Fotó: Czéh Balázs

Növényevőként jobban kell figyelni a változatosságra. Évek óta sikeresen termesztem a szóját, a csicserit, az olajos magvakat (dió, mogyoró, földimogyoró, len, szezám, tökmag), és az amarántot a kertemben. Tavaly kísérleteztem először cukorcirokkal, a juharhoz hasonló szirupja mellett magját megőrölve lisztet is készíthetünk belőle, akár kiskertben is könnyen megtermelhető, hasonlóan a csemegekukoricához

– meséli Balázs.

Gyümölcsfákat ültet, de hogy addig se maradjanak friss gyümölcs, ivólé vagy lekvár nélkül, amíg azok teremni fognak, sok bogyós is terítékre kerül év közben. A ribizli, szeder, fekete berkenye, bodza, galagonya, és som mellett a szőlő is fontos eleme táplálkozásuknak. Ezekkel a gyümölcsökkel minden évben folyik a kísérletezés, milyen fűszerrel a legjobbak, például levendulával, zsályával, vagy akár rózsaszirommal.

4 Fotó megtekintése

Permakultúra kertet varázsolt a szemétdomb helyére az erdőlakó

Fotó: Czéh Balázs
Még több +
Fotó: Czéh Balázs
Még több +
Fotó: Czéh Balázs
Még több +
Fotó: Czéh Balázs
Még több +

A jó kertész holtig tanul

Vannak túlélő, több mint ötvenéves szőlőtőkéi, melyek a vadszilva, vagy a gesztenyefa tetejére futnak fel, senkit sem zavarnak, Balázsék mellett a rigóknak is ízletes csemegét jelentenek. Ha valami virágzik, az is megmaradhat a rovaroknak, akkor is, ha nincs közvetlen haszna. Sőt, a tél folyamán a kamrában kizöldült hagyma is visszamehet a kertbe, szintén a rovarok számára.

Fotó: Czéh Balázs

Nem olyan egyszerű a tanyasi létforma, mint azt gondoltam, mindig tanulok valami újat hiszen nincs két egyforma év. Például a talajtakarásra használt szénát sem minden növény szereti, csapadékos évben pedig beköltöznek alá a mezei pockok, egerek és a meztelen csigák is, ellenük nemigen lehet védekezni

– mondta Balázs.

Czéh Balázs szerint a legtöbb helyen sajnos még mindig azt tanítják, mit kell beletenni a talajba, hogy az táplálja a növényeket, pedig az igazság az, hogy a növények táplálják a talajt szerves anyagaik körforgásával.

A férfi a konyhában otthonosan mozog, korábban Budapesten elvégzett egy szakács tanfolyamot is. Ismerősei körében kedveltek a különlegesen fűszerezett finomságai, legtöbben a vegán pestot szeretik, ami saját darált dióból, bazsalikomból, és medvehagymából áll, amit olívaolajban, balzsamecettel ízesít.

Fotó: Facebook/Erdőkert

A sokoldalú kertgazda keveset pihen, mindig újabb ötletek megvalósításán töri a fejét, ilyen például az elektromos áram előállítása. Az önellátó áramszolgáltató rendszer még várat magára, bár a patak és a kis, úszó malmok megvannak, csak az ügyes szakember hiányzik, aki működőképessé tehetné. Czéh Balázs távolabbi tervei között szerepel egy napelem, és egy szélgenerátor felépítése is.

Összefogás a jövőért

Balázs tevőlegesen is részt vesz a helyi közösség életében, idén tavasszal Gyüttment Farsangot szervezett, melyen adománygyűjtést is rendeztek egy tervezett közösségi kert kialakítása érdekében, a helyi polgármester asszonnyal, az óvónővel, és a szomszédos települések vezetőivel.

Fotó: Czéh Balázs

Czéh Balázs üzenete egyértelmű:

Igyekezzünk úgy együtt élni a természettel, és egymással, hogy a hely, amit majd itt hagyunk magunk után, szebb legyen, mint amikor megérkeztünk!

Czéh Balázs Magyarországon elsőként szeretne gyermekeknek permakultúra táborokat tartani, ahol átadhatja azokat az ismereteket, melyeket a természetkímélő, permakulturás kertészkedésről tudni érdemes. Reméli, hogy a helyi önkormányzattól felajánlott, közeljövőben kialakításra kerülő közösségi kertben a gyerekeket sikerül a természetközeli életmódra, és az élővilág szeretetére nevelni.

Kiemelt kép: Czéh Balázs

Tanyasi emberek aranya a minőségi méz
Lelassulnak az életfolyamataik, mégis viszonylag éber állapotban vészelik át a hideget.

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.