Mozaik
Tourists walk across the Bridge of Sighs on the Riva degli Schiavoni in Venice, northeastern Italy, on February 16, 2019. (Photo by Vincenzo PINTO / AFP)

Velence fuldoklik a turistákban, végveszélyben a város

A virágzó idegenforgalom veszélyezteti a város túlélését, a helyi szintű kezdeményezések azonban változást hozhatnak.
Korábban a témában:

Március 15-e péntek ritka nap volt Velencében: a Santa Lucia vasútállomás előtti téren több helyi lakos volt, mint turista.

A fiatal velenceiek kihagyták az iskolát, hogy csatlakozzanak egy ifjúsági mozgalomhoz, mely az éghajlatváltozásra, a globális felmelegedésre hívta fel a figyelmet.  A mozgalom különösen releváns Velencében, hiszen 50 centiméteres tengerszint emelkedés esetén a város eltűnik a hullámok alatt, írta a The Guardian.

Megrohamozták a látogatók Szlovénia gyöngyszemét
Csökkenteni akarják a turisták özönét Bledben.

A város a tengerszint emelkedése mellett egy másik, azonnali kockázattal szembesül nap, mint nap: a turisták emelkedő száma, amely jelenleg évi 25 millióra becsülhető, 2025-re várhatóan 38 millióra emelkedik.

A világ legnagyobb turisztikai piacának számító Európa 2018-ban 713 millió nemzetközi látogatót fogadott, ami az ENSZ Turisztikai Világszervezete szerint 8 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Az nagyvárosokban azonban a növekedés jóval nagyobb.

Míg az idegenforgalom jelentős gazdasági előnyökkel jár – évente 2 milliárd euróval járul hozzá például Velence bruttó árbevételhez – a túlzott turizmus olyan városokban, mint Barcelona, ​​Amszterdam, Dubrovnik és sok másik, egyéb tekintetben, mint például a környezetszennyezés, lakások megfizethetősége, vagy a helyi lakosok életminősége, egyáltalán nem jelent előnyt.

2016-ban Dubrovnikban a lakosok felháborodtak, amikor a polgármester arra kérte őket, maradjanak otthonaikban, hogy ne legyen tömeg az utcákon, amikor a kirándulóhajók a városban kikötnek. Az új polgármester, Mato Frankovic azóta napi kettőre korlátozta a városba érkező tengerjáró hajók számát. Palma de Mallorca, San Sebastián, Prága és Salzburg túlzsúfoltsága is hasonló problémákat vet fel, egyre nagyobb mértékű tiltakozásokra kényszerítve a helyieket.

Az egyik legdrámaibb a velencei 2016-os No Grandi Navi („No Big Ships”) tiltakozás volt, amikor a helyiek kis halászhajókkal akarták megakadályozni hat óriási tengerjáró hajó áthaladását a Giudecca-csatornán.

Fotó: Pixabay.com

Idén azt tervezik, hogy a legnagyobb hajókat egy új dokkolóba vezetik Margherában, bár ez még nincsen kész.

Ez csak az egyik módja annak, hogy a velencei köztársaság megvédte a lagúna egyensúlyát és az azt körülvevő komplex kereskedelmi rendszert. Valójában a lagúna több mint egy évezredes fennállása egyedülálló emberi teljesítmény, mivel a lagúna definíció szerint átmeneti természeti jelenség.

Velence 500 évvel ezelőtt nagy valószínűséggel eltűnt volna, ha nem lennének szigorú környezetvédelmi és kereskedelmi szabályozások.

A helyi lakosok és vállalkozók új generációja felveszi a harcot, ötvözik a helyi kezdeményezéseket a globális kezdeményezésekkel, hogy megmentsék otthonukat.

Bakancslistás gyönyörűségek a Velencei-lagúnában
Olaszország minden évszakban elvarázsol színeivel, ízeivel, hangulatával.

Vegyük például csak a hulladékot.

A szemetet, ami Velencébe kerül, egy komplex gyűjtő- és újrahasznosítási rendszeren keresztül kell eltávolítani. Minden nap takarítók serege kopogtat a város minden ajtaján, összegyűjti a hulladékot. Ugyanez a szabály a turistákra, a bíróságok ugyanakkor nem vonatkoznak rájuk annak ellenére, hogy a főszezonban a Piazza San Marco körüli szemeteseket félóránként ki kell üríteni.

Két hotel – a Novecento és a Hotel Flora – és a Romanelli-család például lépéseket tett a szállodákban felhalmozódó hulladék miatt, és kivették a műanyag palackokat a kínálatból, így arra ösztönözték a vendégeket, hogy saját, fém kulacsokat használjanak.

Ezeken a kis akciókon keresztül reméljük, hogy valami pozitívat tudunk tenni

– mondja a tulajdonos, Gioele Romanelli, aki elmondta, hogy 50 szobával és 40 alkalmazottal számolva évi 36 ezer műanyag palackot spórolnak meg ily módon.

Felszorozva ezt Velence területére: ha minden vendéglátóhelyen megszűnne a műanyag palack, évente több száz millió műanyag palackot takaríthatnának meg.

Még esőben is tömegek vannak Fotó: Pixabay.com

A hulladékok kezelése csak az egyik erőfeszítés a helyi lakosok támogatására, annak érdekében, hogy az élet a turizmus mellett is élhető legyen Velencében. Elindítják például a Fairbnb-t, egy non-profit lakáskereső oldalt, amely a bevételekből a helyi lakosokat támogatja.

Nem akarunk hatalmas szabályozásokat Olaszországban, nem akarjuk az egész turisztikai modellt gyökeresen megváltoztatni. Csak alternatívát biztosítunk. Azt szeretnénk megmutatni, hogy lehetséges egy olyan modell létrehozása, amely a helyi közösségek és az utazók számára is működik.

– mondja Emanuele dal Carlo velencei lakos, aki egyike a Fairbnb öt társalapítójának.

Szeretnénk visszahozni a turisták és a helyiek közötti kapcsolatot. Manapság a turisták egy útvonalon mozognak, gyakorlatilag nem találkoznak helyi lakossal. Az új kezdeményezéssel elérhető, hogy turista és helyi kapcsolatot teremtsen, s a látogatók megismerjék a helyi törekvéseket

– említi dal Carlo.

Valeria Duflot és Sebastian Fagarazzit a helyiek és a turisták közötti kapcsolat felélesztése érdekli. A Venezia Autentica honlapja a turistákat a fenntartható helyi gazdaságot támogató velencei vállalkozások felé irányítja. Kevés ugyanis az olyan üzlet és étterem, amely velenceiek tulajdonában van azok közül, melyek kiszolgálják a turistákat.

A helyi vállalkozásoknak minden bizonnyal több látogatóra van szükségük

– mondja Duflot.

A group of tourists sits on a gondola sailing on a canal of Venice, on January 19, 2018. (Photo by Andrea PATTARO / AFP)
Andrea PATTARO / AFP / Europress

Európában más országok is tettek lépéseket, más helyi csoportok is küzdenek a lakosok érdekeiért.

Barcelona például bünteti a nem engedélyezett apartmanokat, Madridban pedig csak saját bejárattal rendelkező házak kiadása engedélyezett. Palma-ban tilos rövid távra kiadni a társasházakban lévő lakásokat, bár még mindig lehetséges a családi házak és villák bérlése, feltéve, hogy nincsenek védett területen.

Egyre többen törekednek arra, hogy az európai turizmus a mennyiségi modellről a minőségi modellre térjen át, s sok helyen cél, hogy a városok újra vonzóak legyenek a helyi lakosok számára is.

Ez Velence jövőjének is a kulcsa. Mert ha egy város nem tudja megtartani saját lakosságát, egyetlen idegenforgalmi adó sem képes elkerülni a város elhalását.

A Velencei Projektközpontban nyomon követik az idegenforgalom áramlását, és arra a következtetésre jutottak, hogy Velence maximális teherbíró képessége 55 ezer turista naponta, vagyis 20 millió euró forgalom évente. Ez nincs messze a jelenlegi 25 milliós számtól.

A digitális eszközök új hulláma is kínálhat új megoldásokat, ezeken a helyi diákok is dolgoznak. Például intelligens közlekedési alkalmazásokat, hibrid jelzáloghitel-rendszereket fejlesztenek, amelyek idegenforgalmi jövedelmet használnak a visszafizetésekhez. Ezek az új ötletek talán olyan jó minőségű munkahelyeket hozhatnak létre, amelyek segítik a helyi gazdaságot.

Egyetlen más város sem néz szembe nagyobb turisztikai kihívással, mint Velence, de a helyiek, s köztük sok fiatal küzd azért, hogy a település a helyi lakosok számára is élhető maradjon.

Kiemelt kép: Vincenzo Pinto / AFP / Europress

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.