Virágzó vidékünk

Lengedezik a magyar népi kultúra becses dísze

Bokrétája a szobáknak és a legények, majd a cserkészek kalapjának is fontos kiegészítőjeként szolgált ünnepei alkalmakkor.

Rétek és domboldalak jellegzetes tavaszi növénye az árvalányhaj, mely májusban és júniusban öltözteti fehérbe környezetét. Színes szirmokat és édes virágillatot azonban hiába keresnénk, mert az árvalányhaj egy fűféle.

Fotó: Bódi Katalin

Ez a ritka “külsejű”, hajlékony növény a magyar népi kultúra régi becses dísze, például már Rapaics Raymund: A magyarság virágai című, 1934-ben megjelent könyvében is kiemelt figyelmet kapott. A növény egykor igen elterjedt volt, a rozmaring és a tulipán mellett a magyar ember egyik legkedveltebb növényének számított.

Fotó: Bódi Katalin

Az árvalányhaj a régi időkben a falusi nép fontos díszítőeleme volt. Az árvalányhaj bokréta nem csak a szobáknak, hanem a legények, majd a cserkészek kalapjának is fontos kiegészítőjeként szolgált ünnepei alkalmakkor. Népszerűségét bizonyítja, hogy költőink és íróink, köztük Petőfi Sándor, Tompa Mihály és Jókai Mór is szerzeményeibe foglalta és népszerűsítette e gyönyörű növényt.

Fotó: Bódi Katalin

Bódi Katalin fotóriporter a múlt hét végén a verseskötetek helyett fényképezőgépét vette elő, és Balatonakali környékén gyönyörű felvételeket készített a lengedező árvalányhaj-mezőről.

Galéria
Fotó: Bódi Katalin

Lengedezik a magyar népi kultúra becses dísze

Lengedezik a magyar népi kultúra becses dísze

Fotó megosztása:

Kiemelt kép: Bódi Katalin

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Sokszínű vidék Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.