Így kertészkedjünk, hogy több zöldségünk teremjen

Új őrület hódíthat Magyarországon – írta az Agrárszektor.

Ahogy a természetben is a fák és az alattuk élő aljnövényzet kölcsönhatásban vannak, ugyanígy lesz ez a kiskertben is. Egy ilyen rendszert kicsiben, egy házikertben is felépíthetünk.

Az agrárerdészet olyan, ősi gyökerekkel rendelkező termesztési mód, amelyben a fákat és a szántóföldi vagy kertészeti növényeket együtt termesztik.

Ez a fajta gazdálkodás nemcsak a fák és a köztük lévő növények közötti szinergikus kapcsolatot használja ki, hanem számos ökológiai és gazdasági előnnyel is jár. Idén is sokan tapasztalhatták, hogy az egyébként a nagy fényintenzitást igénylő zöldségfajok levelei, termései megperzselődtek. Itt lehet megoldás az agrárerdészet, a kistermetű fák között ugyanis fiatalabb korukban zöldségeket lehet termeszteni.

A szeder és a málna is jobban érzi magát, ha van egy kis árnyék. Több helyen már a fiatal fasorok közötti sávokban gabonát termesztenek, vagy a szőlő sorok végére levendulát, citromfüvet ültetnek.

A fa megvédi a már károsan erős napsütéstől a sorközökbe ültetett kertészeti növényeket. Mivel azokat öntözéssel termesztjük, ez jó a fáknak is, hiszen több víz jut számukra is.

Számos pozitív hatása van az agrárerdészetnek

A fák gyökérzete megköti a talajt, lejtős területen csökkenti az eróziót és javítja a talaj szerkezetét. A lehulló levelek és ágak mulcsozó hatással is bírnak, később pedig tápanyagokkal dúsítják a talajt, így például kevesebb műtrágyára van szükség. A fák segítenek a terület vízgazdálkodásának az optimalizálásában is, a víz megőrzésében, csökkentik a felszíni lefolyást és javítják a vízminőséget.

A klímaszabályozó hatás is jelentős: fák között párásabb, hűvösebb, kedvezőbb a mikroklíma. A fák árnyékot adnak, csökkentik a párolgást és védenek a széltől. Ezáltal a talaj nedvesebb marad, és a növények kevésbé vannak kitéve a szélsőséges időjárási körülményeknek.

A biológiai sokféleség minden szempontból előnyös az együttéléskor, hiszen ahol monokultúra van ott az adott növény kártevői és kórokozói nagy számban megjelennek.

Az agrárerdők fajkészlete változatos, otthont adnak számos rovarnak, madárnak és más állatnak, így hozzájárulnak a biológiai sokféleséghez.

Kreatívan fejeszthető rendszer

A hagyományos mezőgazdasági rendszerekben is gyakori volt, hogy a fákat a földeken, földek szélén hagyták, így azok árnyékot biztosítottak az állatoknak és gyümölcsöt teremhettek. Az agrárerdészet modern formájának alapja a természet utánzásában rejlik. Az erdőkben a fák és a többi növénye kölcsönhatásban élnek egymással, és egy ökoszisztémát alkotnak. Az agrárerdészet célja, hogy ezt a természetes rendszert utánozza a mezőgazdaságban is.

A rendszer kreatívan tovább fejleszthető a lehetőségek és igények alapján. Például, ha ültet valaki egy mogyoróerdőt, az idővel mogyorót terem, valamint vágásérettségekor tűzifát is szolgáltat.

Amennyiben a kiültetett mogyoró csemetéket mikorrhizálják, azaz szarvasgombával beoltják, akkor az ültetvényben szarvasgombát is lehet majd szedni. Ameddig a mogyoró növények mérete engedi, addig a sorközökben tökfélék termeszthetők, de füvesíthető is az állomány közötti rész, kaszálóként is funkcionálhat.

Kapcsolódó

Permakultúra a kertben: együttműködés a természettel

Így változhat földi paradicsommá a kertünk.