A rebarbara különleges helyet foglal el a zöldségek között: nem csupán ízvilága egyedi, hanem az is, hogy egyszerre rejthet magában veszélyeket és értékes tápanyagokat. Ez a növény több ezer éve ismert, ám sokáig inkább gyógynövényként használták, és csak néhány évszázada vált népszerűvé az étkezések részeként.
Nevének latin megfelelője, Rheum rhabarbarum – azaz „a barbárok gyökere” – is utal arra, hogy egykor távoli, ismeretlen vidékekről származónak tartották. Ma már gyakran találkozhatunk vele a piacon vagy a konyhában, ahol leginkább sütemények, lekvárok és kompótok alapanyagaként tűnik fel. Bár botanikailag zöldség, fanyar íze miatt gyakran gyümölcsként kezelik – olyannyira, hogy 1947-ben egy New York-i bíróság hivatalosan is gyümölcsnek nyilvánította.
Mi az, amit nem szabad megenni?
A rebarbara látványos, húsos levélnyele ehető és gazdag tápanyagforrás, ám leveleinek fogyasztása szigorúan kerülendő. A növény levelei nagy mennyiségben tartalmaznak oxálsavat – ez az anyag komoly problémákat okozhat az emberi szervezetben – írja a Dívány.
Dr. Barbara Ingham, a Wisconsini Egyetem élelmiszerbiztonsági szakértője szerint az oxálsav enyhébb esetekben hányingert és légzési nehézségeket okozhat, súlyosabb esetekben azonban vesekőképződést vagy akár életveszélyes állapotot is előidézhet. Ezért fogyasztásra kizárólag a szárat használjuk – nyersen vagy hőkezelve is bátran fogyasztható, bár markánsan savanykás íze miatt gyakran cukorral vagy gyümölcsökkel párosítva kerül az asztalra.
Jó hír, hogy a veszélyes leveleket sem kell feltétlenül kidobni. Az Iowa Állami Egyetem kutatói szerint ugyanis a növények gyökerei nem szívják fel a levelekben található oxálsavat, így azok komposztálásra alkalmasak. A komposztált levélből biztonságosan táplálható a kerti talaj.
Miért érdemes mégis fogyasztani?
A rebarbara levélnyele igazi tápanyagbomba. A-, C-, E- és K-vitamint tartalmaz, emellett káliumban, magnéziumban, mangánban és folsavban is gazdag. Rosttartalma segítheti az emésztést, miközben antioxidánsokban is bővelkedik.
Különösen értékesek benne az antociánok – ezek adják a növény szép vöröses színét –, valamint a proantocianidinek, amelyek antibakteriális, gyulladáscsökkentő és rákmegelőző hatásokat tulajdoníthatók. A tudományos kutatások szerint ezek az anyagok hozzájárulhatnak a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség és egyes daganatok megelőzéséhez is.
Mire használható a konyhában?
A rebarbara nemcsak egészséges, hanem sokoldalú is. Jól illik az édesebb gyümölcsökhöz – például eperhez vagy málnához –, ezért gyakori alapanyaga dzsemeknek, kompótoknak, szörpöknek vagy épp süteményeknek.
A rebarbara otthoni termesztéséhez érdemes ezeket a tanácsokat megfogadni.
