Hat ország részvételével nemzetközi pumitalálkozót rendeznek augusztus 29. és szeptember 2. között Tápiószentmártonban, a Kincsem Lovasparkban – közölték a szervezők az MTI-vel.
A hungarikummá nyilvánított magyar fajta külföldön is egyre elterjedtebb, a skandináv országokban több ezer pumit tartanak számon, Magyarországon pedig 2500-3000 egyed él
– mondta Árkosi József, a Magyar Pumi Klub elnöke, hozzátéve, hogy a nemzetközi találkozóra, melynek célja az élénk vérmérsékletű, bohókás megjelenésű, magyar pásztorkutya népszerűsítése, Angliából, Svédországból, Csehországból és Ausztriából is érkeznek vendégek.
A fajta főként külföldön növekvő népszerűségét sokoldalúságának és alkalmazkodóképességének köszönheti, mindenféle aktív tevékenységben szívesen vesz részt, intelligens, paprikás temperamentumú, sportos, vakmerően bátor jószág
– jellemezte a fajtát Árkosi József, hozzátéve, hogy a pumi alkalmazkodóképességét jól mutatja, hogy nemcsak terelésre, házőrzésre alkalmas, kedvelt társává vált a nagyvárosi környezetben élő embernek is: ha gazdája gondoskodik arról, hogy mozgásigényét kielégítse, a legkisebb lakásban is jól érzi magát.
Felidézte, hogy a fajta a 17-18. században Magyarországon alakult ki a helyben található terelőkutyák, valamint az országba került német és francia felálló fülű, terrier jellegű terelő és kísérő ebek kereszteződésével. Mint mondta, sok éven keresztül Magyarországon a kisméretű pásztorkutyák egy “masszát” alkottak: a pumi, puli, mudi nem kapott külön elnevezést, terelőkutyaként számon tartott ebek voltak, csak a 20. század eleje óta jegyzik önálló fajtaként őket.
A kutyák bohóca néven is emlegetett magyar pásztorkutya több száz állatból álló nyájat, csordát is képes önállóan kezelni. Ennek megfelelően a nemzetközi találkozó első napján terelőversenyt rendeznek. A találkozón a fajta helyzetét bemutató előadások, szemináriumok mellett lesz klubkiállítás, tenyészszemle és agility verseny is – írta az MTI.
Kiemelt kép: MTI/Czeglédi Zsolt
