A fecskefélék családjába két alcsalád tartozik összesen 20 nemmel, de Magyarországon csak a füsti fecske, a molnárfecske és a partifecske rendszeres fészkelő. 2016-2017-ben új fajként költött a vörhenyes fecske is a Balatonnál, de idén egyelőre nincs adat a pár esetleges visszatéréséről.
Azt már évekkel ezelőtt lehetett tudni, hogy a magyar fecskeállomány drasztikusan csökken, és a biztató jelek ellenére aligha várható igazán pozitív fordulat.
Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője a Sokszínű Vidék megkeresésére elmondta, az idei nyár kedvező volt a hazánkban fészkelő fecskék számára. A pontos számukat ugyanakkor megsaccolni is nehéz, az egyesület monitoring programja pedig még zajlik, annak eredményeit várhatóan év végén közlik majd.
Mindenesetre a madarászok arról számoltak be, hogy szép számban érkeztek Magyarországra fecskék tavasszal, másodköltésük jelenleg is zajlik.
Mivel nem volt tartós kánikula, és csapadékban gazdag volt az évszak, több volt a zöld, ezáltal több volt a rovar is, amit el tudtak fogyasztani a fecskéink. Sok múlik viszont azon, hogy milyen lesz az őszi vonulás, a telelés, és a tavaszi visszavándorlás
– magyarázta.
A fecskéket az élőhelyük csökkenése mellett a klímaváltozás fenyegeti leginkább, de egyre nagyobb gondot okoz lakott fészkek tömeges leverése, főleg a középületekről.
Orbán Zoltán arról beszélt, hazánkban kirívó probléma, hogy nagymértékű a kémiai szúnyogirtás, ami gyakorlatilag elpusztít minden rovart, amivel a fecskék táplálkozhatnának. Emellett a szélsőséges időjárási viszonyok sem könnyítik meg az életben maradásukat.
Az istállókat kedvelő füsti fecskék esetében a legnagyobb gond az, hogy egyre kevesebben tartanak haszonállatokat, amelyek körül koncentrálódnak a szúnyogok és különféle rovarok.
Ahol megszűnik az állattartás, ott egy-két éven belül biztosan eltűnnek a fecskék is. Ezek a madarak kolóniában élnek, a táplálékról is kommunikálnak, és nem térnek vissza olyan fészkelőhelyre, ahol nem tudnak megfelelő mennyiségű táplálékot fogyasztani és gyűjteni a fiókáiknak, hiába helyezünk is ki műfészket.
A városokban élő molnárfecskék visszaszorulását fészkük tömeges leverése mellett elsősorban a környezetszennyezés okozza, a fészeküregeit folyópartok oldalába vájó partifecskék számát pedig a folyók szabályozása vetette vissza, és mostanra inkább homokbányáknál keresik új otthonukat.
Azt kijelenthetjük, hogy a fiókákkal együtt alaphangon egymillió fecske hiányzik az augusztusi Magyarországról. Mindegy, hogy ez most 977 ezer vagy 1 millió 112 ezer. Rengeteg példányról beszélünk, a 15-20 évvel ezelőtti állapotot pedig legalább ugyanennyi időbe telne visszaállítani. Erre az esély egyenlő a nullával, többek közt a fent említett okok miatt. Egyik évről a másikra nem lehet eredményt elérni, bármennyire is szeretnénk.
Az MME 2015-ös kutatása szerint a molnárfecskék száma 65 százalékkal, a füsti fecskéké 44 százalékkal, a partifecskéké 30 százalékkal csökkent 10 év alatt.
A fecskék általában szeptember 20-án indulnak el telelőhelyükre, de a hosszú nyár miatt ez a dátum akár ki is tolódhat.
Kiemelt kép: MTI/EPA/Vaszil Donev
