90 ezer tojás és 72 ezer kiló alma fogyott tavaly a Fővárosi Állatkertben

72.5 tonna alma, ötvenegyezer fej saláta és 81 600 darab kiwi – néhány beszédes számadat a Budapest ZOO állatainak 2018. évi takarmányfogyasztásáról. Az intézményben lakó csaknem kilencezer egyedileg nyilvántartott állat élelmezése a 2018-as évben összesen 274,4 millió forintba került, írta összegzésében a zoobudapest.com.

Magyarország legnagyobb állatkertjében a tavalyi évben összesen 390 féle takarmányra volt szükség, annak megfelelően, hogy a rendkívül változatos állatállományra nem kevésbé változatos táplálékigény jellemző.

A Budapest ZOO jelenleg a 856 fajnak 8807 egyedének ad otthont, ezzel az ország fajokban leggazdagabb állatkertjének számít, és nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő a fajgazdagsága.

Több ezer éhes bendőt naponta jóllakatni hatalmas anyagi ráfordítással járó feladat, erre tavaly összesen 274,4 millió forintot fordítottak. A rendkívül változatos, több száz különböző fajt felvonultató állatállományra nem kevésbé változatos táplálékigény jellemző, a friss, zömében hazai zöldségek és gyümölcsök mellett óriási mennyiség fogy trópusi gyümölcsökből.

A felhasznált takarmányok közül a legnagyobb tételt a humán étkezésből, saját konyhánkból is ismerhetjük.

A valóban ínycsiklandozó takarmányok közül

• almából 72.500 kg,
• körtéből 12.442 kg,
• friss cseresznyéből 2.510 kg,
• friss szilvából 1.660 kg,
• friss őszibarackból 1.600 kg,
• szőlőből 2.750 kg,
• mazsolából 575 kg,
• sárgadinnyéből 1.000 kg,
• narancsból 10.210 kg,
• mandarinból 386 kg,
• citromból 320 kg,
• banánból 15.710 kg,
• kiwiből 81.600 darab,
• ananászból 2.520 db,
• gránátalmából 450 darab,
• avokádóból 1.500 darab,
• kókuszdióból 56 darab,
• rostos gyümölcsléből 600 liter,
• kakaóporból 5,5 kg,
• földimogyoróból 1.420 kg,
• dióból 360 kg,
• sárgarépából 87.500 kg,
• mézből 1.100 kg,
• tojásból 90.300 darab,
• sajtból 1.600 kg,
• túróból 4.500 kg,
• nyers húsból 20.100 kg,
• mirelit nyers húsból 7.600 kg,
• kárászból 60.300 kg,
• heringből 8.000 kg,
• kagylóból 440 kg,
• tintahalból 2.600 kg,
• polipból 300 kg fogyott az állatkertben.

A zöldség és gyümölcs eredetű takarmányok tonnái viszont szerényebb adatok a réti széna 402.320 kilogrammos mennyiségéhez képest. Igaz ugyan, hogy a lucernaszénából, zöld lucernából, leveles akáclombból, vegyes lombból, szalmából és állatkerti tápból összeadódott tetemes mennyiség negyedét alomként használták fel az állatok alá.

Az állatsereglet közül az akváriumi halakat és a terráriumok hüllőit és kétéltűit szokatlan falatokkal kell ellátni az év minden egyes napján, a szó szoros értelmében tücsköt-bogarat fogyasztanak. A 49.500 darab sáska mellett „lisztkukacból” 4.100 liter, gyászbogár lárvából 750 kg, „csontkukacból” (légylárva) 35 liter, földigilisztából 100 kg, tüskés bolharákból (Gammarus sp.) 850 kg, „sóféregből” (Artemia sp.) 190 kg, és evezőlábú rákból (Cyclops sp.) 160 kg fogyott el tavaly az üvegfalak mögött.

Kiemelt kép: MTI/Balázs Attila