Mátyás ma szűre ujjából kiereszti a tavaszt

A Biblia szerint Mátyás Krisztus feltámadása után került az apostolok közé az áruló Júdás helyére, mert kellett még egy méltó személy, hogy az Úrtól rendelt tizenkettes szám meglegyen.  Mátyás később vértanú halált szenvedett, állítólag megkövezték, majd bárddal lefejezték, írja a Netfolk.

Sokak védőszentje

Mivel vértanúsága miatt többnyire bárddal ábrázolták, Mátyást az ácsok és mészárosok védőszentjüknek választották, miként a teológusok, hittanárok, misszionáriusok, de oltalmát kérik a cukrászok, szabók, kovácsok is. Nevének napja, február 24-e miatt a halászok is védőszentjükként tisztelik: ekkor kezdenek ugyanis  ívni a csukák.  A néphagyományban az ezen a napon fogott csukát a nép “Mátyás csukájá”-nak nevezi, az ilyen hal egész évre bő fogást ígér.

Miért lett Mátyás jégtörő?

Az emberek képzelete kapcsolatot teremtett Mátyás apostol, a bárdja és a közeledő tavasz között. Így lett Szent Mátyás apostol Jégtörő Mátyás, mondván, hogy „az ő szekercéje töri meg a jeget, a tél hatalmát”, azért van nála a bárd, mert azzal töri zúzza a jeget.

A néphagyomány szerint, ahol Zsuzsanna nem vitte el a fagyot, Mátyás töri meg a tél uralmát.

Ma meghozhatja a tavaszt Zsuzsanna és a pacsirták éneke

A hagyomány szerint e napon vége a hónak és zöldellni kezd a fű.

Mátyás az, aki ha talál, megtöri a jeget, ha meg nem talál, akkor csinál. Sok helyen úgy tartják, hogy Mátyás kiosztja a madarak sípjait és szűre ujjából kiereszti a tavaszt.

Időjárási regulák, népi megfigyelések

• Egyes helyeken úgy tartották, ha késik a jó idő, akkor Mátyás a jégtörő csákányát éleztetni adta.
• Bár az időjárás hirtelen tavaszra fordulását várták ettől a naptól, érdekes, hogy hideg idő jó esetén jó termést reméltek: ha esett a hó, akkor búzát, árpát, zabot sárgarépát, petrezselymet, borsót vetettek a jó termés reményében, s hitték, hogy így nem eszi meg a féreg a magvakat.
• A Mátyás-napi időjárásból nemcsak az éves termésre, hanem a tojásszaporulatra is jósoltak: szeles idő esetén kevés tojásra számítottak az évben.
• A Mátyás-napi libatojást megjelölték, de többnyire  ki sem költötték, mert úgy tartották, hogy az e tojásból kikelt  jószág  szerencsétlenséget hozna, jobb esetben nyomorék verekedős, marakodós lenne.
• A pásztorok is igen várták Mátyást, aki elhajtja a havat, kicsalogatja a füvet a hó alól, így február 24-e után mehettek ki a legelőre a juhászok.

Tánczos Erzsébet írása nyomán – Kiemelt kép: Pixabay