Mozaik

Eltűntek a mindennapokból a szerencsét hozó kéményseprők

A füstfaragók évszázadokon át különös jelenségnek számítottak.
Korábban a témában:

A kéményseprés, mint iparszerű foglalkozásnak Magyarországon a 16. században jelent meg, amikor 1590. szeptember 17-én Sopronban letette le a polgáresküt az első név szerint ismert kéményseprő iparos, Keraus Kristóf. A történet pikantériája, hogy a vezetéknév jelentése: seperj ki.

Fotó: Fortepan

A kéményseprők – akiket füstfaragóknak is neveztek – évszázadokon át különös jelenségnek számítottak kormos ruháikkal, szinte egyforma felszerelésükkel, a nyakukban lévő “fehér” sállal. Hajdanán házról házra jártak, és egy nem túl hosszú drótra erősített kefével végeztek mindenféle tisztítást.

Fotó: Fortepan

Az évek múlásával, a fűtési rendszerek korszerűsödésével már különbséget tettek a téglakémény és bádogkémény tisztítása között: egyikhez vasból készült kefét, másikhoz műanyagot használtak, hogy ne sértse fel a kémény belső falát.

Fotó: Fortepan

A néphiedelem úgy tartotta, hogy kéményseprővel találkozni szerencsét jelent, különösen ha ez szilveszterkor vagy újév reggelén történik. A hagyomány szerint ilyenkor meg kellett fogni a ruhán egy gombot, és gyorsan “elszavalni”:

Kéményseprőt látok, szerencsét találok.

A babona szerint addig nem volt szerencsés elengedni a gombot, amíg szemüveges alakot nem pillantott meg az emberfia. Hatásosabbnak mondták, ha a kéményseprő seprűjéből sikerült egy szálat elcsenni, és azt mindig maguknál tartani, mert úgy vélték, az a biztos szerencse záloga lesz.

Fotó: Fortepan

A szerencsét hozó kéményseprők jókívánsága 1915-ben megjelent az akkor divatos falvédőkön az alábbi szöveggel:

Urunk Isten, arra kérünk, hogyha egy házba betérünk, hozzunk szerencsét a házba, ne boruljon az gyászba. Legyen búnak-bajnak vége, jöjjön el a boldog béke, az elmúlt év után most egy békésebb jő, ezt tiszta szívből kívánja a kéményseprő.

Cikkünkben a Fortepan gyűjtéséből származó felvételeken régi idők kéményseprői láthatók. Hasonló “egyéniségek” ma már nincsenek, a világ fejlődik. Magyarországon 2015-ben a katasztrófavédelem vette át a kéményseprés közszolgáltatás felügyeletét, azóta hiába is keresnénk az évszázadokon át köztiszteletben álló kormos szakikat.

Fotó: Fortepan
Fotó: Fortepan

Kiemelt kép: Balázs Pál (Balassagyarmat)

Régi idők üde színfoltjai a szódások
A szódát a szegények üdítőjeként is emlegették.

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.