Szükség esetén puszta kézzel nyúl a méhraj közé elhivatott megmentőjük

Ha szuperhősökről beszélünk, mindenkinek Batman, Amerika kapitány vagy legújabban Aquaman jut az eszébe.

Számomra azonban, aki rettegek a darazsaktól, dongóktól, és bizony bevallom a méhecskéktől is , számomra az igazi szuperhős egy méhraj befogó, aki egymaga besétál egy darazsak uralta padlásra gigantikus fészket bontani, vagy redőnytokot tisztít, esetleg egy egész szoba mennyezetét bontja ki, hogy kitelepítse az ott lakó méhcsaládot.

Egy nemrégen történt hihetetlen eset kapcsán Boros Tibor méhész, méhraj befogó szakemberrel beszélgettem.

8 éves korom óta méhészkedem, tulajdonképpen beleszülettem. A családban több méhész van. Gyerekként már segítettem, pergettem, kaptárakat hordtam. Kezdetben zsebpénzért, aztán meg már azért, mert megszerettem őket. Így már 8 évesen volt egy saját kaptáram, később ez bővült ki. Ahhoz, hogy valaki méhész legyen, regisztrálni kell és mivel regisztrált méhész voltam, méhbefogó úgy lettem, hogy a katasztrófavédelem megkeresett. Évekig ők jártak méhekhez, darazsakhoz, de mivel nem szakemberek és megfelelő felszereléssel sem rendelkeznek, ők beszüntették ezt a fajta segítségnyújtást, így felkeresték az ország méhészeit, hogy vegyék át a feladatot. Többek közt engem is.

–  közölte érdeklődésemre.

Tibor kezdetben Pest megyében, majd az egész országban kezdett méhraj befogóként dolgozni. Ma már külföldre is hívják. Egy szezonban jellemzően napi 10-15 címre megy ki országosan, de megfordul Németországban, Ausztriában, Szlovákiában sőt Bukarestre is hívták már a magyar szakembert.

A darazsak, méhek előszeretettel költöznek be födémekbe, redőnytokokba, üregekbe – mindenhova ahol meleg van és nincs huzat. Erről ezt mondta:

Nagyon sok olyan címre hívnak, ahová a tűzoltóságot, katasztrófavédelmet is ki kell hívni, mert födémeket törnek át a darazsak, de ugyanezt  megteszik a méhek is, hisz ha a méhek beköltöznek, ők ott építkeznek, megtöltik a teret. Így történt ez legutóbb is, amikor 90 kg mézet találtam a megbontott födémben. Annak már súlya van, átáztatja a mennyezetet, elkezd a méz befele csepegni, életveszélyessé válik a ház.

Tibor elmesélte, ilyenkor aztán kivonul a tűzoltóság és a házban élő családot ki kell lakoltatni, míg ő a méhcsaládtól megtisztítják a lakrészt.

Méhek esetében a fészek  megbontásakor a befogó lesöpri a lépekről a méheket egy kasba,  aztán a lépeket óvatosan levágja és hordóba rakja – ezek a lépek visszaetetésre kerülnek, a befogott méhek pedig egy tanyára, ahol karanténban megfigyelik, betegek-e. Ha betegek, akkor hivatalos keretek közt megsemmisítésre kerül a raj, ha nem, akkor bekerülnek a méhészetbe. Tibor örül, hogy nála még nem került sor méhraj megsemmisítésre.

A rajbefogásnak szigorú szabályai vannak, engedéllyel végezhető csupán. Szabály például, hogy a beteg méheket egyik megyéből a másikba nem lehet átvinni, nehogy lefertőződjenek a rovarok. Méhzárlatos területekről sem szabad méhet befogni – erről Tibort mindig értesítik – azokon a területeken a sajnos irtani kell a házakból kipiszkált rovarokat. Egészséges méheket azonban soha nem irtanak, ők mindig befogásra kerülnek.

Darazsak esetében azonban nincs befogás. A védett darazsak kivételével – őket ott kell hagyni – a többi irtásra kerül.

Nagy pánikot okoznak például az óriás tőrös darazsak, amik hasonlítanak Európa legveszélyesebb darazsára a lódarázsra. Míg a lódarazsat lehet irtani, a tőrös darázs védett, (eszmei értéke 50000 ft), így ezt a fajt ott kell hagyni, elpusztítani nem szabad.

A tőrös darázs általában korhadt fák körül kering, a potrohukon négy kis sárga kocka van, vaskosabb a lábuk, robosztusabb a szárnyuk, hatalmas rovarok. Bogárlárvákat keresnek, belepetéznek, s ahogy nő a kisdarázs, úgy emészti fel a lárvát

– mesélte el Tibor.

Tibor védőruházat nélkül, csupasz kézzel is belemarkol a méhrajba, ha arra kerül a sor, de vallja, hogy ehhez szakértelem kell, nem ajánlaná senkinek, hogy utána csinálja.

A méhek légáramlatokra támadnak, a legkisebb rezgést is megérzik, a félelmet megérzik és támadnak. Ha ezekre figyelve van, lehet köztük dolgozni. Ennek ellenére természetesen a méhészeknek van védőfelszerelése: ruha, sapka, kesztyű, ezt szokták használni

– mondta a szakember, aki azt is elárulta, méhraj mentő alig akad az országban. Sok helyen évekig laknak rejtve a méh vagy darázscsaládok, mert a méhészek nem merik megbolygatni őket, majd így folytatta:.

Fontosnak tartom kiemelni, hogy a beköltözött rovarokat semmiképp nem szabad piszkálni. Ha azt észleljük, hogy például a redőnytok egy pontján folyamatos a vándorlás, akkor ott gyanakodhatunk fészek jelenlétére. Ilyenkor sokan különböző szereket fújnak be, vagy bepúrhabozzák a kijáratot, azt gondolva, hogy a rovarok bent elpusztulnak, de nem ez történik. Ezzel hatalmas bajt csinálnak, mert a darazsak ilyenkor keresik a kijáratot, és befelé törnek – amivel akár tragédiát is okozhatnak.

Tibor felhívja a figyelmet: ha család vagy fészek jelenlétére gyanakodunk, mindenképpen szakembert kell hívni. A darazsak veszélyes erdei rovarok, pánikhelyzetben agresszívak, támadnak.

Veszélyes helyzet volt például, amikor gigantikus darázsfészket találtak egy ház padlásán. Ennél az esetnél sajnos tragédia is történt a darazsak miatt, s Tibor is hihetetlen nagy biztosítással mehetett csak be a fészekhez. Kivonult a tűzoltóság, akik technikát biztosítottak, a katasztrófavédelmet, esetkocsit és a kórházat is értesítették, hogy felkészülhessenek az esetleges életmentésre.

A szakember derekára kötél került, hogy a tűzoltóság kihúzhassa.

Tibort sokan hívják azért, mert a szomszéd méhészkedik, és rettegnek a kaptárban dolgozó szomszéd méhektől.

A kaptárban dolgozó méhek nyugodtak, szakember kezeli őket, tőlük nem kell félni. A gyűjtő rovarok nem bántanak, csak ha a családjuk van veszélyben, a királynőjüket védik. A kaptáraknál semmi gond nem lehet, csak a kirajzott rovaroknál. A darazsak sem veszélyesek, ha gyűjtögetnek. Ragadozó rovarok, a kiskertekben összeszedik a rengeteg férget, tetveket. Fontos szerepük van nekik is.

Érdemes egy tálban vizet kirakni a számukra, benne egy szivaccsal, amire rászállhatnak. Szomjasak, isznak és elmennek.

Ha nem bántjuk őket, ők sem bántanak minket. Éljünk egymás mellett békével, s ha mégis veszélyesnek érezzük a jelenlétüket hívjunk szakembert.

Boros Tibor hívható a 0670-707-9811 telefonszámon.

Kiemelt kép: Boros Tibor