- Az emberiség az oka a tiszta levegő, az ivóvíz, és széndioxidot hasznosító erdők elvesztéséért..
- Az üvegházhatású gázok kibocsátásának egynegyedéért a mezőgazdasági területek drasztikus növelése, és az erdőirtás a felelős
- Sok szakértő szerint a élővilág „tömeges kihalása” már folyamatban van.
Többek között erről is olvashatunk egy közelgő ENSZ-jelentéstervezetben, amelyből először az AFP hozott nyilvánosságra részleteket. A biológiai sokféleséggel és az ökoszisztéma változásával foglalkozó tanulmány (IPBES) hároméves értékelését 50 ország 50 szakértője készítette el, további 250 résztvevővel kiegészítve.
A jelentéstervezet szerint akár egymillió faj is kipusztulhat amiatt, hogy az emberiség felelőtlenül gazdálkodik természeti erőforrásaival, tönkreteszi azokat az erőforrásokat, amelyektől a túlélése függ. A tiszta levegő, az ivóvíz, a szén-dioxidot oxigénné átalakító erdők, a beporzó rovarok és a fehérje-gazdag halak elvesztése – a természet által nyújtott szolgáltatások közül csak néhány, amelynek eltűnése, az éghajlatváltozás mellett – súlyos kihívás elé állítja az emberiséget.
Az emberi tevékenység nyomán drasztikus mértékben csökken a Föld növény- és állatvilágának sokszínűsége, ami komoly fenyegetést jelent a világnépesség élelmiszer-, ivóvíz- és energiaszükségletére.
A tudósok becslése szerint a Föld ma mintegy nyolcmillió különálló fajnak ad otthont, ezek többsége rovar. Az ismert állat- és növényfajok egynegyede túlzsúfolt és mérgező környezetben él. Még drámaibb a helyzet, ha belegondolunk abba, hogy a vadon élő emlősök által alkotott „biomassza” tömege mostanra is már 82 százalékkal csökkent.
Ha fenntartható bolygót szeretnénk, változtatnunk kell!
– figyelmeztet a WWF vezető tudósa, Rebecca Shaw, aki korábban az ENSZ tudományos testületének tagja is volt.
Évtizedeken belül egymillió faj pusztulhat el
Watson szerint több közvetett mozgatórugó is van a biodiverzitás csökkenésének és az éghajlatváltozásnak, fontossági sorrendben:
- a zsugorodó élőhely és a földhasználat változása;
- az élelmiszer-vadászat vagy a testrészek tiltott kereskedelme;
- az éghajlatváltozás;
- a környezetszennyezés;
- olyan idegen fajok, mint például patkányok, szúnyogok és kígyók tömeges megjelenése.
Ha az átlagos hőmérséklet 1,5 és 2 Celsius-fok között emelkedik, akkor a Földön az állat- és növényvilág kihalási aránya megduplázódik. Eddig, a 19. század közepéhez képest a globális hőmérséklet 1 Celsius-fokkal emelkedett.
A dokumentumtervezet még figyelmeztet arra is, hogy az őslakos népeket és a szegény közösségeket – akik a globális éghajlati válság miatt már így is veszélyben vannak – a biológiai sokféleség csökkenése még negatívabb hatással érinti.
A fajok, az ökoszisztémák és a genetikai sokféleség elvesztése már globális és generációs fenyegetést jelent az emberi jólétre
– közölte Watson.
A tervezetet az IPBES párizsi plenáris ülésén április 29. és május 4. között 130 nemzet delegáltja vitatja meg, a főbb számok és a következtetések azonban várhatóan változatlanok maradnak. A végleges dokumentumot előreláthatóan május 6-án fogadják el.
Címlapkép: Pixabay.com
