Több ezer denevér fordul meg nyár végén, ősz elején az Abaligeti-barlangnál, mert a Dunántúlon ez a barlang az egyik legjelentősebb nászbarlang a denevérek számra. Itt nagyobb az esély a sikeres párosodásra, olvasható a Duna-Dráva Nemzeti Park Facebook oldalán.
Érdekesség, hogy bár a megtermékenyülés ősszel megtörténik, a magzat fejlődése a téli álom ideje alatt leáll, és csak a tavaszi ébredés után indul meg újra. Május végére, június elejére várható a debevérbumm, ekkor születnek majd meg a kicsik a nyári szálláshelyen, és egy hónap után lesznek önállóak.
A denevér éjszakai állat, az emlősállatok egyedüli csoportja, amely aktív repülésre képes. Mellső végtagjaikon a másodiktól kezdve valamennyi ujjuk erősen meghosszabbodott. Közöttük, valamint a törzs oldala között egy vékony bőrredő – a „vitorla” – feszül, amely a hátsó lábra és a farokrais kiterjed.
Szintén egyedülálló, hogy térdüket nemcsak befelé, hanem kifelé is képesek mozgatni, ami szükséges a leszálláshoz és a fejjel lefelé függéshez. A földön csak üggyel-bajjal mozognak. Napközben fejjel lefelé csüngenek faodvakban, barlangokban, padlásokon.
Kiemelt kép: Wikipedia
