Egy őszi délutánon a klasszikus és a filmzene legjobbjai között is különleges hangzású alkotással lepte meg a hallgatókat Némethy Attila a Bartók Rádión. Közben autót vezettem, meg is érkeztem, de ezt a zenét nem lehetett otthagyni.
A Muzsikáló délután műsorvezetője a szerző hihetetlen életéről is részletesen mesélt: az isteni dallamok az 1100-as években születettek és egy nő írta őket – a kettő külön-külön is kuriózum.
A zeneszerzés az a hivatás, amelyben a legnagyobb ritkaságnak számítanak a nők, Hildegard von Bingen hosszú és tartalmas életének viszont csak egyik érdekessége, hogy a lélekgyógyító zenét írt.
– írta érdeklődésemre Némethy Attila, hozzátéve, hogy Hildegard von Bingen: O ignis spiritus című szerzeményéről van szó, a Hilliard Énekegyüttes és Jan Garbarek (szopránszaxofon) előadásában. És persze ez a párosítás is megérne egy misét: a gregorián és a szaxofon együtt nem mindenkinek jött be. Szerintem maga a csúcs.
Ahogy Hildegard von Bingen, vagyis Szent Hildegárd élete is, bár ő mit sem tartott önmagáról. Bermersheim szülötte a legkisebb volt hét testvér között, gyenge és beteges – ami a középkorban egyenlő volt a korai halállal. Mégis 81 évet élt, ami viszont nagyon magas kornak számított a 12. században.
Három éves korától kezdve látomásai voltak, bencés kolostorban nevelkedett és megtanult a psalterion nevű húros hangszeren játszani. Élete derekán a Disibodenberg-kolostor apátnője lett, majd újabb rendházakat alapított. Társaival a kertben termesztett gyógynövényekkel segített a betegeken, akik a világ négy sarkából érkeztek, miután híre ment az apácák tudományának.
Gyenge fizikumához odafentről kapott erővel oktatta jóra az egyházi és a világi vezetőket, papokat, püspököket, fejedelmeket és királyokat. A maga korában már szentként tisztelték, miközben nyílt és őszinte stílusával bátran felvállalta a konfliktusokat.
Több mint 800 év telt el, míg 2012-ben Benedek pápa hivatalosan szenté nyilvánította azt, akiről egy percig sem volt kérdéses, halála után is jó helyre kerül. A női zeneszerzés egyedülálló alakjáról – aki többek között filozófus, természettudós, költő zeneszerző és apáca volt egyszemélyben – 2010-ben nagyszabású mozifilmet forgattak:
Hatása a modern zenében is megjelenik, nemcsak a Hilliard énekegyüttes Jan Garbarek dolgozta fel egyéni stílusban.
Ha a Spotify-on a műveit keressük, könnyen lehet, hogy lemezlovasok, technozenészek feldolgozásaira bukkanunk, akik előszeretettel használják vizionárius zenéjét saját trackjeikhez
– írta a Fidelio Szent Hildegárdról, akiről Magyarországon többek között Győrben és Bakonyszombathelyen neveztek el patikát.
Kiemelt kép: YouTube
