Mikor jön el a nagy pillanat?
Valaha az iskolában a fejünkbe verték, hogy a tavaszi napéjegyenlőség ideje március 21. Más kérdés, hogy ez 2011-ben volt így utoljára: a napéjegyenlőség március 20-ra vándorolt, 2048-tól pedig már március 19-re kerül.
2020-ban közép-európai idő szerint hajnali 4 óra 50 perckor és 46 másodperckor eljön a pillanat, amikor a Nap az egyenlítő felett delel. Március 20-án a nappal pontosan ugyanolyan hosszú lesz már, mint az éjszaka, bekövetkezik a csillagászati tél után a csillagászati tavasz. Másnaptól a nappalok hosszabbak lesznek az éjszakától, ami ősidők óta azt jelenti: a fény győz a sötéség felett.
Mikor lesz húsvét és miért akkor?
Azt már nem az iskolában tanították a nyolcvanas évekig, hogy húsvét ünnepe hogyan kapcsolódik a tavaszi napéjegyenlőséghez, miért van akkor, amikor. Hogyan lehet az, hogy néha március végén, néha április végén ünnepeljük Krisztus feltámadását, vagy éppen a kettő között valamikor.
A tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtölte utáni első vasárnap
– ezt már anyáink, nagyagyáink mondták így húsvét idejéről, és egy életre megjegyeztük. Krisztus után 325-öt írtak, amikor a keresztényüldözésre pontot tevő Nagy Konstantin római császár összehívta a niceai (vagy nikaiai) zsinatot, a keresztény püspökök első egyetemes találkozóját.
325-ben döntöttek arról, hogyan számítják a kereszténység legnagyobb ünnepének idejét, a nyugati kereszténység pedig ma is így tartja húsvétot.
A tavaszi napéjegyenlőséghez számos megfigyelés, népjóslás társul. A legismertebb, hogy Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget: március 18. ugyanis Sándor, március 19. József, március 21. pedig Benedek napja.
Népjóslások és megfigyelések
Sándor, József és Benedek napjával együtt tulajdonképpen egy ünnepbokorról beszélhetünk, ezek tavaszváró, időjárást jósló napok, a tavasz kezdetét jelentik. Úgy tartották, ha Benedek napjától kalapáccsal verik vissza a földbe a füvet, akkor is kinő. Nem is szólva a meleghozó funkcióról. Azonban ha ezeken a napokon lucskos idő volt, akkor a megfigyelés szerint Szent Györgykor nem sok jót várhattak az időjárástól
– fogalmazott Pilipkó Erzsébet néprajzkutató a veol.hu egyik korábbi cikkében.
Ezek a napok vetőnapok is voltak a néprajzkutató szerint, hiszen ilyenkor tették el a paprikamagot, és nevelték belőle a palántát. A hagymát, fokhagymát is ekkor ültették el, kiengedték a méheket, kitisztogatták a kaptárakat.
A Szent Benedek napján elvetett hagymának gyógyítóerőt tulajdonítottak, kenyérbe göngyölve adták a fölfúvódott szarvasmarhának
– mondta a szakember.
Kiemelt kép: Pixabay
