Mozaik

Pénteken beköszönt a csillagászati tavasz: a fény győz a sötétség felett

Miért van akkor húsvét, amikor? Ősi hagyományok, népi megfigyelések és jóslások a tavaszi napéjegyenlőség idején.

Mikor jön el a nagy pillanat? 

Valaha az iskolában a fejünkbe verték, hogy a tavaszi napéjegyenlőség ideje március 21. Más kérdés, hogy ez 2011-ben volt így utoljára: a napéjegyenlőség március 20-ra vándorolt, 2048-tól pedig már március 19-re kerül.

2020-ban közép-európai idő szerint hajnali 4 óra 50 perckor és 46 másodperckor eljön a pillanat, amikor a Nap az egyenlítő felett delel. Március 20-án a nappal pontosan ugyanolyan hosszú lesz már, mint az éjszaka, bekövetkezik a csillagászati tél után a csillagászati tavasz. Másnaptól a nappalok hosszabbak lesznek az éjszakától, ami ősidők óta azt jelenti: a fény győz a sötéség felett.

Mikor lesz húsvét és miért akkor?

Azt már nem az iskolában tanították a nyolcvanas évekig, hogy húsvét ünnepe hogyan kapcsolódik a tavaszi napéjegyenlőséghez, miért van akkor, amikor. Hogyan lehet az, hogy néha március végén, néha április végén ünnepeljük Krisztus feltámadását, vagy éppen a kettő között valamikor.

A tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtölte utáni első vasárnap

– ezt már anyáink, nagyagyáink mondták így húsvét idejéről, és egy életre megjegyeztük. Krisztus után 325-öt írtak, amikor a keresztényüldözésre pontot tevő Nagy Konstantin római császár összehívta a niceai (vagy nikaiai) zsinatot, a keresztény püspökök első egyetemes találkozóját.

325-ben döntöttek arról, hogyan számítják a kereszténység legnagyobb ünnepének idejét, a nyugati kereszténység pedig ma is így tartja húsvétot.

2020-ban ezért április 12-e húsvétvasárnap.  

A tavaszi napéjegyenlőséghez számos megfigyelés, népjóslás társul. A legismertebb, hogy Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget: március 18. ugyanis Sándor, március 19. József, március 21. pedig Benedek napja.

Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget
A néphagyomány szerint ők a felelősök a jó időért.

Népjóslások és megfigyelések

Sándor, József és Benedek napjával együtt tulajdonképpen egy ünnepbokorról beszélhetünk, ezek tavaszváró, időjárást jósló napok, a tavasz kezdetét jelentik. Úgy tartották, ha Benedek napjától kalapáccsal verik vissza a földbe a füvet, akkor is kinő. Nem is szólva a meleghozó funkcióról. Azonban ha ezeken a napokon lucskos idő  volt, akkor a megfigyelés szerint Szent Györgykor nem sok jót várhattak az időjárástól

– fogalmazott Pilipkó Erzsébet néprajzkutató a veol.hu egyik korábbi cikkében.

Ezek a napok vetőnapok is voltak a néprajzkutató szerint, hiszen ilyenkor tették el a paprikamagot, és nevelték belőle a palántát. A hagymát, fokhagymát is ekkor ültették el, kiengedték a méheket, kitisztogatták a kaptárakat.

A Szent Benedek napján elvetett hagymának gyógyítóerőt tulajdonítottak, kenyérbe göngyölve adták a fölfúvódott szarvasmarhának

– mondta a szakember.

Kiemelt kép: Pixabay

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.