A 2019 őszétől Ausztrália keleti részén pusztító bozóttüzek füstje 417 halálesetet okozott és 1124-en kerültek kórházba szív- és érrendszeri, 2027-en pedig légzőszervi problémák miatt, írta az MTI.
Az ausztrál tudósok kutatását Nicolas Borchers Arriagada, a Tasmaniai Egyetem Menzies Orvosi Kutatóintézetének tudósa vezette. A tanulmányban a méréseket tartalmazó helyi adatbázisok alapján a szálló por 2,5 PM-nél kisebb részecskéinek való kitettséget vizsgálták a kérdéses időszakban
– számolt be róla a phys.org tudományos portál. Az ennél kisebb részecskék ugyanis már nehezen vagy egyáltalán nem tudnak kiürülni a tüdőből.
A vizsgált időszakban a levegő 2,5 PM-részecskénél nagyobb szennyezettsége 133 nap alatt 125 napon haladta meg a napi átlagértékek 95 százalékát. A legszennyezettebb nap 2020. január 14-e volt, amikor a mért 98,5 mikrogramm/köbméteres érték jóval meghaladta a napi 25 mikrogramm/ köbméteres nemzeti levegőminőségi szabványt.
A Medical Journal of Australia folyóiratban publikált tanulmány szerzői szerint az eredményeik azt tükrözik, hogy a füstnek komoly egészségkárosító hatása volt.
A füst csak egy a sok probléma közül, amely fokozódni fog az éghajlatváltozással járó nagyobb bozóttüzek gyakoriságának és súlyosságának növekedésével
– írták.
Megfogalmazásuk szerint nagyon fontos lenne a bozóttüzek elleni fellépés, a kiterjedésük csökkentése különböző módszerekkel és az alkalmazkodás az klímaváltozás miatti forróbb környezethez.
Kiemelt kép: MTI/AAP/Mick Tsikas
