Mozaik

Világörökség lehet a lipicai lótartás, a solymászat és a magyar vonós zenei hagyomány

A most felterjesztett örökségek listára vételére 2021 decemberében kerülhet sor.
Korábban a témában:

A solymászatot, a lipicai lótartást és a magyar vonós zenekari hagyományokat is felterjesztették az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára, amely az egyes országok nemzedékről nemzedékre hagyományozódó közösségi tudását gyűjti össze.

Az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára évente egyszer lehet felterjesztést benyújtani önállóan vagy több országra kiterjedő hagyományként, közös dokumentáció elkészítésével

– emlékeztet a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum által az MTI-hez eljuttatott közlemény.

A magyarországi felterjesztések szervezője és felelőse az Emberi Erőforrások Minisztériuma által megbízott Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatósága, amely a 2003-as egyezmény hazai megvalósításának szakmai koordinátora. A most felterjesztett örökségek dokumentumainak értékelésére és az elemek listára vételére 2021 decemberében kerülhet sor a Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottságának 16. ülésszakán.

Hivatalosan is a világ szellemi kulturális örökségének része lett a kékfestés
Magyarországon jelenleg hat kékfestő műhely működik, kelméikből függönyök, terítők, ruhák és dísztárgyak készülnek.

Mint a közlemény felidézi, a ragadozó madarakkal való vadászat évezredes múltra visszatekintő tradíció Európában, Ázsiában, a Közel-Keleten, Észak-Afrikában és a világ számos más régiójában. A solymászat hagyományát most negyedik alkalommal terjesztették az UNESCO listájára, újabb hat ország csatlakozásával.

A solymász közösségek a vadászat mellett fontos szerepet játszanak a madár- és természetvédelemben, a veszélyeztetett fajok fenntartásában, a hagyományőrzésben. Minden országban egyesületek segítik munkájukat és nemzetközi szövetség fogja össze a világ solymász szervezeteit

– áll a közleményben.

Fotó: MTI/Ujvári Sándor

A lipicai lótenyésztés hagyományát nyolc ország közösen terjesztette az UNESCO elé. Az Osztrák-Magyar Monarchia idején az udvari pompa reprezentálására kitenyésztett lófajtát a mai Szlovénia területén található Lipica település császári ménesében tartották.

Festői látvány a Szilvásvárad határában legelésző lipicai ménes
Az állami ménesgazdaság célja, hogy a lovasoktatás és -kutatás hazai központja legyen.

A közlemény hangsúlyozza, hogy Magyarországnak kiemelkedő szerepe volt a fajta fenntartásában. A napóleoni háborúk idején veszélybe került ménest a magyarországi Mezőhegyesre menekítették, innen terjedt el a lipicai lótenyésztés az egykori monarchiához tartozó országokban: ma Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Magyarország, Olaszország, Románia, Szlovénia és Szlovákia rendelkezik lipicai lovakat tenyésztő ménesgazdaságokkal.

Magyarország kiemelkedik a lipicai lóval gyakorolt fogathajtás nemzetközi eredményeivel – mutat rá a Szabadtéri Néprajzi Múzeum kommünikéje, hozzátéve: a felterjesztés elkészítésében az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad és a Magyar Lipicai Lótenyésztők Országos Egyesülete volt a szakmai partner.

Fotó: MTI/EPA/Christian Bruna

Magyarország önálló felterjesztésként nyújtotta be a magyar vonós zenekari hagyomány örökségelemet az UNESCO listájára.

A vonós zenei formáció évszázadok folyamán alakult ki a főúri vonós zenei gyakorlat alapján, a hegedű-brácsa-bőgő alapfelállású paraszti vonósbandák meghatározó elemei voltak a hétköznapok és ünnepek közösségi és családi alkalmainak, táncos és énekes mulatságainak. A parasztbandák tagjai hallás után, kézről tanulás útján sajátították el a zenei tudást és helyi igények szerint alakították gyakran többezres nagyságrendű repertoárjukat.

Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Az 1970-es években alakuló táncházmozgalom a vonós zenei hagyomány számára is fordulatot hozott, segítve annak fennmaradását, napjainkban pedig virágzását. A hivatalos képzések beindulásának köszönhetően ma több száz népzenész számára életforma, hivatás a vonós zene gyakorlása és tudatos továbbörökítése. A felterjesztési dokumentáció a Hagyományok Háza szakmai közreműködésével készült.

Az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listáján jelenleg a mohácsi busójárás, a matyó hímzés, a közös felterjesztésként benyújtott solymászat és a kékfestés hagyománya szerepel. A jó megőrzési gyakorlatok regiszterében a Táncház módszer és a Kodály-metódus képviseli a modell értékű megőrzési programokat.

Kiemelt kép: MTI/Komka Péter

Hungarikumként diktálja a divatot a matyó rózsa
2012-ben felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára.

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.